Valószínűleg a magyar nyelv fogalmaz legkíméletlenebbül a különféle sportesemények kvalifikációs sorozatainak tétjét illetően, amikor azt a kifejezést használja: selejtező. Hiszen aki/ami ott kihullik, az maga a selejt. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság előcsatározásainak vasárnapi, varsói sorsolása után nem véletlenül jelentette ki Erwin Koeman szövetségi kapitány, hogy a cél csak a továbbjutás lehet; ha nem az erőviszonyokat, hanem a viadal jellegét vesszük alapul, ezzel a véleménynyel nehéz vitatkozni.
Ebben az esetben mégis lehet, és nem csak azért, mert Hollandiával, Svédországgal, Finnországgal, Moldovával és San Marinóval szemben jelenleg nemhogy az első, de a második hely elérésére sincs vérmes reménye válogatottunknak. (A szurkoló ennek hallatán persze joggal veti fel, hogy a jövőben Zlatan Ibrahimovic nélkül felálló svédek egyáltalán nem verhetetlenek, de hát jobbára nem is ők vernek bennünket, hanem mi, saját magunkat.) Hanem azért is, mert a szeptemberben kezdődő mérkőzéseken a 2012-esen túl a 2016-os Eb-részvételért is lehet gyűjtögetni a pontokat. Ez utóbbi lesz ugyanis az első kontinensviadal, amelyen huszonnégy csapat indulhat, azaz a selejtezőnek nekivágó 51 vagy 52 gárda majdnem fele révbe ér.
A hat és fél év múlva esedékes rendezésre négyen pályáznak: az olaszok, a franciák, a törökök, valamint a norvég–svéd duó. Attól függően, ki nyer, egy vagy két hely kel el, így 22 vagy 23 marad szabadon. Amikor az európai szövetség, az UEFA 2008 őszén az újabb létszámbővítésről határozott, első elképzelésként az hangzott el, hogy a selejtezőkben továbbra is ötös, hatos csoportokra osztják a mezőnyt. Amennyiben így lesz, akár hajszálra megismétlődhetne a 2012-re érvényes módi, azzal a jelentős különbséggel, hogy mindenhonnan eggyel több alakulat lépne tovább, így Magyarországnak csupán Finnországot, Moldovát és San Marinót kellene megelőznie. Ez sem automatizmus, de nem is eleve lehetetlen.
Akik azonban a túlzsúfolt versenynaptár miatt a mérkőzések számának csökkentése mellett érvelnek, azok számára adódik, hogy tizenegy, négyes és ötös kvalifikációs csoportot hozzanak létre, és mindenhonnan az első kettő jusson ki az Eb-re. Ehhez a szisztémához olyan kiemelési rend illeszkedik, amely kalaponként tizenegy csapatot feltételez, az első kaszt tehát földrészünk 1-11., a második 12-22., a harmadik 23-33. helyezettjeit tömöríti. Az aktuális világranglistán 29. európaiként jegyzett Magyarország maximális célja a fenti tagolás szerinti második szint elérése, minimális a harmadik megtartása lehet. Csakhogy az UEFA nem egészen e pontszámítást követi, úgynevezett koefficienseit jelentősen befolyásolják az elmúlt évek selejtezősorozatainak eredményei is. Válogatottunknak ezért az idén és jövőre azért is kellene minden megszerezhető pontot besöpörnie, hogy 2016-ra javítsa esélyeit. Ha eközben ráadásként minél tovább versenyben maradna 2012-ért is, azt már értékelhetnénk terven felüli, váratlan fejleményként.

Nem segít a vészfékezés: így működik a traffipax Magyarországon