Postabank-ügy: szándékos pervesztés?

Holnap a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kiderülhet, szándékosan vált-e pervesztessé a magyar állam abban a 150 milliárd forintos kártérítési perben, amelyet tíz évvel ezelőtt az Orbán-kormány indított a Postabank könyvvizsgáló cégei ellen.

Kulcsár Anna
2010. 02. 17. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyik alperes a Deloitte Kft. Az ügyet az állam azért nem nyerhette meg, mert Veres János pénzügyminisztersége idején nem volt hajlandó beterjeszteni az előírt bizonyítékokat. A felülvizsgálati kérelemben új eljárást javasolnak. A kártérítési ügyet holnap a Legfelsőbb Bíróságon Salamonné Solymosi Ibolya gazdasági tanácsa tárgyalja. A felperes, vagyis a magyar állam tavaly szeptember 25-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla április 24-i jogerős ítélete ellen. Ebből az ítéletből az derül ki, hogy a Veres János által irányított Pénzügyminisztérium a bíróság felhívása ellenére sem jelentette be bizonyítékait, nem kérte igazságügyi szakértő kirendelését. A tárca veszni hagyta az ügyet.
A Postabank 1997-es csődje után az Orbán-kormány 150 milliárd forintot fordított a betétesek pénzének megmentésére. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai is azt mutatták, hogy a legnagyobb lakossági bank nem a szabályoknak megfelelően gazdálkodott.
*
A tőkevesztéshez a kimutatások szerint hozzájárult, hogy a pénzintézet könyvvizsgáló cégei több alkalommal jóváhagyták a Princz Gábor által irányított menedzsment mérlegeit. A 2000-ben megindított perben a Fővárosi Bíróság (FB) 2005. május 31-én a három egykori könyvvizsgáló közül csak a Deloitte felelősségét állapította meg. A polgári tanács kármegosztást alkalmazott. Úgy ítélte meg, ötven százalékban a Deloitte a felelős. Felerészben viszont – a gondatlanul gazdálkodó bankvezetők miatt – a tulajdonos, az állam viseli a veszteséget. Ezután – a Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán – új eljárás következett. Az FB 2007. október 17-én három hónapot adott az államnak: jelentse be bizonyítékait, kérje igazságügyi szakértő kirendelését. A pénzügyi tárca által képviselt állam a határidő lejárta utáni napon, 2008. január 16-án a terminus hosszabbítását javasolta. Ezt elutasították. A tárca ekkor Veres János irányítása alatt állt.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly április 24-én jóváhagyta az FB elsőfokú ítéletét. Bizonyítottság hiányában elutasította az állam kártérítési kérelmét, s a könyvvizsgáló alpereseknek 490 milliós perköltséget ítélt meg. Ebből a Deloitte Kft.-nek csaknem 250 millió forint járt. A Postabank vezetőjét korábban hanyag kezelés vétségéért 3,6 milliós pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
A jogerős polgári ítélet kihirdetése előtt, múlt év április 20-án Veres Jánost az az Oszkó Péter váltotta a pénzügyminiszteri székben, aki akkor a Deloitte vezetője volt. Oszkó úgy döntött, az összeférhetetlenség kizárásáért az állam törvényes képviseletét a kancelláriának adja át. Az ügy végül az igazságügyi tárcánál kötött ki. A tavaly szeptember 25-én benyújtott felülvizsgálati kérelem szerint szó sincs arról, hogy az állam ne akarta volna bizonyítani a könyvvizsgáló felelősségét, károkozását. A felperes javasolja, hogy az LB helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet, és ismét rendelje el az ügyben az új eljárást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.