Panaszáradat. Tucatnyi panasz érkezett a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyar Kerekasztalhoz, amelyben a szlovákiai magyarok az ország különböző részeiről konkrét eseteket írnak le, amikor a hivatalok visszaéltek az államnyelvtörvénnyel és korlátozták anyanyelvük használatát. Petőz Kálmán, a kerekasztal szóvivője tájékoztatta erről a szlovákiai magyar sajtót, leszögezve, hogy hatékony volt a jogsegélyszolgálat meghirdetése, amelyre a magyarországi ötvenmillió forintos alap létrehozása adott lehetőséget. (N. S.)
A nemzeti politikusok azt javasolták, hogy Szlovákiában minden 15 éves fiatal tegyen hűségesküt, amelyben kötelezné magát a szlovák alkotmány megbecsülésére, a haza tiszteletére és területi épségének megvédésre, s hogy érzelmileg is kötődjenek az országhoz, az iskolákban minden hét, a parlamentben, a kormányban és a helyi önkormányzatokban pedig minden egyes ülés himnuszhallgatással kezdődjék. Rafaj a szlovák képviselők „lezser viszonyát a hazafisághoz” elszomorítónak tartja, aminek a következménye az lehet, hogy joggal fogják Szlovákiát Brüsszel tartományának nevezni. Méltatlannak nevezte a nemzetiek frakcióvezetője, hogy a himnuszhallgatást a nevetség tárgyává tették egyes önmagukat szlováknak valló, de ki tudja, hová tartozó képviselők, amikor „Dél-Szlovákia-szerte a magyar himnusz akármilyen ünnep alkalmával vígan szól”.
A nemzetiek „elkeseredését” csak növelte, hogy egy nappal korábban, egy esti szavazás során elutasította a törvényhozás a szlovák államnyelvtörvény módosítására tett javaslatukat is. Anna Belousovát, a párt és a parlament alelnökét megdöbbentette, hogy legnagyobb koalíciós partnerüket, a Fico vezette Smer képviselőjét sem zavarja, hogy „Szlovákiában már nincsenek is üzletek, kocsmák, csak marketek meg pubok”, holott „eddig becsülettel megvédték a magyarok által oly sokat támadott államnyelvtörvényt”. Belousováék szerették volna elérni, hogy a „nyelv tisztaságának védelmében” legyen büntetendő az is, ha a kereskedők a meglévő szlovák megnevezések helyett azok amerikanizálódott változatát használják.
A nemzetiek javaslatát a magyar képviselők sem szavazták meg, de a Smer-képviselőnek magatartása őket is meglepte. „Lehullt a lepel” – mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetőe. „Immár egyértelmű, hogy Marek Madaricnak és a Smernek az államnyelvtörvény tavalyi szigorításakor egyáltalán nem a szlovák nyelv védelme volt a célja, hanem a magyar nyelv kiszorítása a közéletből. Őket az egyéb idegen nyelvek nem zavarják, csak a magyar” – summázta véleményét a frakcióvezető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!