Tartják magukat a fiatalok

Már foglalkoztunk az utánpótlássporttal január 14-i számunkban, pontosabban azzal, mennyibe kerül manapság a fiatalok sportol(tat)ása, milyen terheket ró a mozgás örömének megismertetése a szülőkre. Ám ha ez sikerül, és némi tehetség is mutatkozik, akkor jön a képbe a 2001-ben alapított NUPI, pontosabban hivatalos mai nevén a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatósága (NUSI-UPI). A különböző programjain keresztül a versenyzőket, edzőiket, a szakági szövetségeket, az egyesületeket és az iskolákat is segítő szervezetet egy tavaly februári cikkünkben a magyar sport megkerülhetetlen, alapvető tényezőjének neveztük, s ez azóta sem változott.
Ránézésre az utánpótlás-nevelés hatékonysága sem, hiszen a 2008-as korosztályos világversenyeken elért 55 arany-, 42 ezüst- és 63 bronzérmes mérleget 2009-ben némileg sikerült túlszárnyalni: mindhárom medálfajtából 55 jutott a magyar fiataloknak. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a tavaly már alaposan sérült sportköltségvetésnek még nem volt kárvallottja a NUPI, hiszen körülbelül 2,3 milliárd forintot fordíthatott szakmailag megalapozott, financiálisan világosan indokolt céljaira. Amikor Szabó Tamás igazgatót az idei helyzetről kérdeztük, nem titkolta annak romlását: „Megérintett bennünket is a pénztelenség, bár alapszinten ketyegnek a programjaink, egyéb feladatainkra nem jut pénz. Így például nem tudjuk segíteni a korábbi módon a londoni olimpia látóterébe került fiatalokat, vagy bérkiegészítéssel rosszul fizetett edzőiket. Elért minket a szűk esztendő, de tudomásul vettük, mint ahogy azt is, a pénzek újraelosztása nem lehet kiút. Idén valamivel kevesebb, mint 2 milliárd forintot kapunk, a pontos összeg a napokban derül ki.”
Egy éve Szabó Tamás a diáksport reformjának végrehajtását és integrálását az utánpótlás rendszerébe kiemelt fontosságú célként említette, most viszont szomorúan mondta: „Egy tapodtat sem léptünk előre ebben a kérdésben. Jelenleg különböző szakértői csapatok dolgoznak, a Magyar Olimpiai Bizottság is tervezi az új struktúrát, amelyben az utánpótlás-nevelés a diáksporttal együtt szerepel.” Az igazgató a 2009-es, „számmisztikus” eloszlású (55-55-55) 165 korosztályos érmet így értékelte: „Mindenképpen siker, pedig már az utánpótlás-versenyzést is elérte globalizáció, egyre több a komoly rivális. Az 1–8. helyezéseink belső eloszlása is kedvezőbben alakult, differenciáltabbak az eredmények, egyre több sportág érintett, persze a kajak-kenu, a vívás vagy az öttusa nehezen megelőzhető.”
Azért tehát van minek örülni, van mit díjazni, így holnap a hagyományos Héraklész-gálán a sportági szakszövetségek javaslatai alapján idén olimpiai sportág 62 versenyzője, valamint edzőik részesülnek elismerésben az Uránia filmszínházban. Az egyéni legjobbakat, valamint a legeredményesebb kis (2-4 fős) és nagy csapatok (labdajátékok) tagjait szólítják a színpadra. Végül azt is kihirdetik, hogy az abszolút kategóriában kik lettek 2009 legjobbjai azon 1800 ifjú sportoló közül, akik a Héraklész bajnok- (14–18 évesek), illetve a csillagprogram (18–23 évesek) keretében tavaly központi támogatást kaptak. Csak maradjon ez is, ők is a megfelelő magas szinten.