Ütközőzóna

Sokaknak fontos a dunakeszi tőzegláp. A mellette álló Auchan áruháznak a terület a fontos, hiszen ebbe az irányba bővítené épületeit és parkolóját. A környezetvédők ezzel szemben a láp és a központjában lévő két tőzegtó állapotát őriznék meg. Az biztos, hogy ez a zsebkendőnyi felület olyan változatos élővilágnak ad otthont, amilyet nem is feltételeznénk néhány méterre Budapest határától.

Alig érünk ki a fővárosból, máris leállítjuk az autót egy mellékútnál. Innen gyalog megyünk tovább, ami korántsem egyszerű a hirtelen leesett nagy hóban. Előttünk bozótos. Ám amint elindulunk az egyik kavicsbányató partján emelkedő homokterasz-maradványon, előtűnik a tó. Mintha nem is horgásztanyáktól, országutaktól, bevásárlóközponttól néhány méterre sétálnánk. Leereszkedünk a töltés oldalán, és a természetben találjuk magunkat. A hóval borított terület közepén lévő befagyott tó olyan nyugalmat áraszt, hogy állhatna nemzeti parkban is. Vízinövények hajtásai nyúlnak a jég fölé, a fákon télvíz idején is madarak pihennek. Sokan a természeti környezet kedvéért (egyúttal a város kényelmes közelsége miatt) állandó lakhelyüknek választották a korábban csak hétvégi házként használt horgászlakot.
Évek óta szerepelnek a hírekben a dunakeszi tőzegtavak, az utóbbi hónapokban főként azért, mert a közeli Auchan áruház a helyükre akar új épületet és parkolót építeni. Az építkezés vélhetően az élőhely pusztulásával járna, ezért számos környezetvédő szervezet igyekszik megakadályozni a beruházás megvalósulását. Tiltakozó akcióik szervezésében kihasználják a technika adta új lehetőségeket. Honlapjukon látványos animáción mutatják be a láp jelenlegi és megjósolható jövőbeni állapotát a Google térképszolgáltatásán elérhető műholdképek segítségével. A Youtube videomegosztó oldalra rövidfilmeket töltöttek föl, az Iwiw, a Facebook és más közösségi oldalakon pedig igen sikeres figyelemfelhívó kampányt folytatnak. Médiamegjelenéseikkel faképnél hagyták a másik oldal képviselőit, akik láthatóan nem készültek föl az ilyen erejű ellenállásra. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Auchan áruház képviselőit is, de ők nem kívántak nyilatkozni február közepére tervezett sajtótájékoztatójukig.
Amint lapunk megírta, a jelenlegi állás szerint egyelőre nem terjeszkedhet az Auchan, hiszen a másodfokú hatóságként eljáró Országos Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőség megtagadta az építkezéshez szükséges vízjogi engedély kiadását. A kérvényt visszaküldte első fokra, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ugyancsak elutasította az engedély kiadását. Így a tulajdonos nem építkezhet a helyszínen.
A beruházók és a környezetvédők nem értenek egyet abban, hogy milyen érték veszne el a tavak eltűnésével.
– A dunakeszi tőzegláp területének a töredéke, mintegy tizenöt hektár maradt meg – mutatja Kriska György biológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. – Két láptó található itt, körülöttük tőzegpáfrányos láp és lápi füzesek alakultak ki. A szárazabb részeken árvalányhajas homokpusztagyepeket, ahol pedig több a nedvesség, ott kékperjés lápréteket találunk. Az élőhely tehát mozaikos szerkezetű.
Éppen e mozaikos jelleg ad fegyvert a terület beépíthetőségéért küzdők kezébe. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy a területen nincs láp. Ezt az álláspontot látszik erősíteni egy korábbi talajtani vizsgálat, amely nem talált tőzeget a talajban. Kriska szerint azonban amikor a talajtani vizsgálatokat végezték, nem az élőhely lápos részein, hanem a homokpusztagyepeken fúrtak le. Ezeken a helyeken – nyilvánvaló módon – nem mutattak ki tőzeget a talajban. A környezetvédők megbízásából ugyancsak talajvizsgálatokat végeztek. Igyekeztek ugyanazokról a helyekről is mintát venni, amelyeket a másik szakértő megjelölt a szakvéleményéhez csatolt térképen. A biológus elmondása szerint azonban több ilyen helyet meg sem tudtak közelíteni, mert mellig érő víz volt a területen. Az ügyben bírósági eljárás folyik, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa pedig arra készül, hogy jelentést ír a rendelkezésére álló iratok alapján, és a láp léte mellett érvelve bekapcsolódhat az eljárásba. Ahol a környezetvédők által megbízott szakértő mintát vett, ott egy méter és százhatvan centiméter közötti vastagságú tőzegréteget találtak.
A tőzeg a lápi növényzet elhalt részeiből alakul ki. A folyamat olyan lassú, hogy évente mindössze egy milliméterrel vastagszik a réteg. A tőzeg vastagságát vizsgálva így megállapíthatjuk a láp korát, amely Dunakeszin a környezetvédők talajvizsgálatai alapján ezer–ezerhatszáz évre tehető. A klímakutatásban is használják a tőzeg vizsgálatát. Ha nedves volt az éghajlat évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt, a vízborítottság miatt intenzívebb lehetett a tőzegképződés.
A tőzegképződés nem kizárólagos feltétele a láppá minősítésnek, de a törvény szerint ennek megléte esetén nincs szükség további vizsgálatokra. Ez esetben a terület automatikusan védett lesz. A lápjelleget erősíti a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is, amely megállapítja, hogy a terület nagy részének állandó vízborítottsága és a tipikus lápi életközösségek megléte arra utal, hogy a tőzegtavak lápot alkotnak.
Ma tehát a dunakeszi lápot Budapest északi határa, az autóutak, az Auchan áruház és a kavicsbányatavak veszik körül. A táj a kiskunsági homokvidék északi nyúlványának része, amely homokterasz formájában éri el a Duna vonalát Vác térségében. A dunakeszi lápvilág korábban igen nagy kiterjedésű volt, a kilencvenes évek elején még léteztek azok a tőzegpáfrányos lápok és lápcserjések, amelyek a Mogyoródi-patakot szegélyezték. Ezek döntő többségét azonban felszámolták tizenkét évvel ezelőtt az M0-s út építésekor.
A dunakeszi élővilág pusztulása esetén száz–százötven millió forint természetvédelmi kár keletkezne. Nem a tőzegpáfrány a terület egyetlen ritka, védett növénye. Nő itt bugás sás és rence; a láptavak között található réteken is ezrével fordulnak elő ritka növények, például a budai imola vagy az árvalányhaj. Több mint ötven védett madár fordul elő a területen, például a jégmadár, a szürke gém és a kis vöcsök, amelyek többsége itt is fészkel. A madarak akár túl is élhetik, ha a lápot beépítik, hiszen könnyedén eljuthatnak nagy távolságra is. Nem reménykedhetnek azonban ebben a hüllők és a kétéltűek. Gyakori a lápban a kockás sikló és a vízisikló, a legjellegzetesebb hüllő azonban a mocsári teknős, amelynek stabil állománya él a tavakban.
A lápvilág létfeltétele a szennyezettség hiánya. A lápcserjéstől kifelé haladva terülnek el a homokpusztagyepek, amelyek afféle ütközőzónaként szigetelik el a terület lápfoltjait a szennyezéstől. A lápcserjés megszűri az Óceán-árokból a talajba szivárgó nitrogén- és foszfátszennyezést, így az nem éri el a magterületet. A cserjés mellett sétálva a szűrőhatás igen hatékonynak tűnik. A bozótos olyan sűrű, hogy a peremétől egy méterre is alig lehet belátni. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy áthatoljunk rajta, pedig most nincsenek levelek az ágakon.
– Bár a terület kis kiterjedésű, megvan körülötte az a védőzóna, amelyet ha érintetlenül hagynak, a degradáló hatások nem érik el a lápot – mondja Kriska György. – Ha meghagynák a területet jelenlegi állapotában, az nem csupán néhány évtizedig, hanem akár évszázadokig biztosíthatná a láp fennmaradását.
Az észak-pesti régióban nincs máshol a dunakeszi láphoz hasonlítható élőhely. Magyarországon a múltban a lápok túlnyomó többségét elpusztították. Míg Európában a hajdanvolt lápi élőhelyek kétharmada tűnt el az emberi tevékenység következtében, nálunk ez az arány kilencvenhét százalékra tehető. Hazánk egykori vizes élőhelyekben való gazdagságát jelzi, hogy a megmaradt három százalékkal sem mi vagyunk Európában a legszegényebbek lápokban. A budapesti régióban és a Pesti-síkságon azonban végletesen csökkent a lápok száma, így minden megmaradt folt védelemre érdemes.
Magas széntartalma miatt valamikor tüzelőanyagként hasznosították a tőzeget. Finnországban például, amely rendkívül gazdag lápokban, nagyrészt ma is tőzegtüzelésű erőművekben állítják elő az elektromos energiát és a hőt. Ez az energiatermelés igen környezetszennyező, hiszen csakúgy, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor, a tőzeg eltüzelése után is szén-dioxid keletkezik, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez. Délkelet-Ázsiában a lápok felégetése az utóbbi tizenkét évben jelentősen megnövelte a légkör szén-dioxid-tartalmát. A dunakeszi lápból kibányászott tőzeget azonban nem annyira égetésre, mint inkább talajjavításra használták. Az utóbbi évtizedekben azonban a természetvédelmi gondolkodás megváltozásával előtérbe került a tőzeglápok védelme, hiszen a kutatók felismerték, példátlanul gazdag élővilágnak adnak otthont.
A dunakeszi láp sorsa vélhetően még nem dőlt el véglegesen. Most úgy tetszik, a láp megmaradásáért küzdők nyernek, de egy újabb környezetvédelmi hatósági döntés megint a feje tetejére állíthat mindent.