Vándorsólyom telel Budapesten

Fél évtized után újra megjelent a fővárosban a Föld leggyorsabb élőlényeként ismert vándorsólyom. A hatvanas években majdnem kipusztította térségünkben a fajt a DDT növényirtó szer, ma azonban ismét növekszik az állománya.

Győr Ágnes
2010. 02. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Madárcsapatok a városokban. Fenyőrigócsapatok jelentek meg és kutatnak eleség után több helyütt a fővárosban, egy ilyen több száz fős madárraj éppen szerkesztőségünk udvarát és a szomszédos Népligetet szemelte ki magának arra, hogy átvészelje a telet. A barna hátú, fejükön és a farkuk fölött fehér, mellükön narancsos színű madarak Észak-Európa boreális fenyőerdeiből, a skandináv, illetve a balti államokból érkeztek hazánkba. Költőhelyükre kora tavasszal indulnak vissza, de ha kitart a hideg, akár a húsvét is itt érheti őket – közölte lapunkkal Berényi Zsombor, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa. Beszámolója szerint a madarak nemcsak erdős területeken, hanem városi parkokban is megfigyelhetők, kedvenceik a bogyós fák termései – tűztövis, fagyöngy, madárberkenye, ostorfa, japánakác. Bokrokra, faágakra szúrt almával, főtt zöldséggel etethetjük őket. Magyarországon a fenyőrigó védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint. (G. J. J.)


Fél évtized után ismét megjelent egy telelő vándorsólyom Budapesten. A DDT nevű növényvédő szer széles körű használata miatt 1964-re nálunk és az északi félteke sok más országában is gyakorlatilag kipusztult a faj, és Magyarországon csak 1997-ben kezdett ismét költésbe. Ma körülbelül húsz pár fészkel hazánkban, s állományuk folyamatosan nő. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy betiltották a vegyszert – mondta el lapunknak Prommer Mátyás, a vándorsólyom-védelmi program vezetője.
A fővárosba 2003-ig rendszeresen járt telelni a Szent István-bazilikához egy Piri nevű vándorsólyom. Az idén január 29-én a Parlamentnél megpillantott fiatal tojó azonban már egy másik madár. Az idősebb példányok párban élnek, a hozzá hasonló fiatal egyedek magányosan járják a világot. A vadászó sólyom zuhanórepülés közben az óránkénti 300 kilométeres sebességet is elérheti, s ezzel kiérdemelte a Föld leggyorsabb élőlénye címet. A nagyvárosokban főleg galambokra, sirályokra és rigókra vadászik, de olykor egy-egy denevért is elejt.
Bár a vándorsólyom budapesti megjelenése örömteli, korántsem példa nélküli esemény. Debrecenben, Szegeden, Tatán, Győrben, Pápán ugyan is évek óta járnak vissza a „szállóvendégek”. Eddigi tapasztalataink alapján, a hazai városokban telelő vándorsólymok nem maradnak nálunk a költési szezonra, hanem visszatérnek fészkelőterületeikre. A faj hazai állományának megfigyelését és védelmét közös vándorsólyom-védelmi programjukkal a Pilis Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület látja el. 50-100 önkéntes bevonásával védik tavasszal a kerecsen- és a vándorsólymok fészkelőhelyeit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.