Burgenlandban falu őrzi a ne-vét (Boldogasszony/Frauenkirchen), a palócoknál Boldoganyának vagy népiesen Bódoganyának nevezték, nevezik az oszlopot, amely a mestergerendát tartja. A magyarság számára mindig is megtartó erő volt a Boldogasszony, sokféle szempontot vethet tehát fel az a szimpózium, amelyet a huszonhat művész alkotásait bemutató tárlathoz kötődve ma és kedden rendeznek a galériában. A rendezvényen Baji Lázár Imre orvos, antropológus A Mária-korszak kérdései, Somogyi Győző festőművész Keresztény művészet – modern művészet, Hoppál Mihály Az örök Boldogasszony, Somogyi György Mamma Buona, a siennai „Boldogasszony”, Erdélyi Zsuzsanna Boldogasszony alakja a népi imádságokban címmel tart előadást. Jankovics Marcell előadásának a címe „Jessze szent gyökere lett erős fává” – Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél, Szemadám Györgyének Ó, anyám Nut, borulj fölém, Papp Miklósénak Kereszténység és Mária-ábrázolás, Sturcz Jánosénak A női szentség formái a kortárs képzőművészetben a Boldogaszszony című kiállítás tükrében.
A Forrás Galériát követően a kiállítás anyagából augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén nyílik meg a székelyudvarhelyi kiállítás, ezután egyebek között a marosvásárhelyi Bernárdy-ház, a kolozsvári Bánffy-palota is helyet ad az összeállításnak. Kárpátalján Nagyszőlős, Ungvár és Beregszász lesz a kiállítás színhelye, Ukrajna után pedig felvidéki (Szlovákia), őrvidéki (Ausztria), muravidéki (Szlovénia), délvidéki (Horvátország) és vajdasági (Szerbia) bemutatók következnek. „A kiállítást nyolcnyelvű (a magyar mellett román, ukrán, szlovák, német, szlovén, horvát és szerb) kötet kíséri majd, hogy a nem magyar anyanyelvűekhez is szóljon – magyarázza Tóth Norbert galériatulajdonos. – Boldogasszony ugyanis nemcsak a magyarság, de a Kárpát-medencei népek pártfogója volt, s kell is, hogy maradjon.”
origo.hu
Zöldhulladék égetése: ennyibe kerülhet, ha megszegjük a szabályt
