Államtitok a bírói vesztegetés

Az is államtitok, ki a titokgazda – derült ki egy nyíregyházi bírónő vesztegetési ügye kapcsán. Az ügyészség szóvivője nem adott információt a tegnap nyilvánosságra került esetről. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca márciusban bocsátaná ki azt az évek óta ígért jogszabályt, amely szerint a cégek felszámolási ügyeit új informatikai rendszer segítségével osztanák el a bírák között.

Kulcsár Anna
2010. 03. 07. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb államtitoknak minősített felszámolási-vesztegetési ügy borzolja a kedélyeket az igazságszolgáltatás berkeiben. A Kelet-Magyarország című újság pénteki száma jogászoktól származó információkra hivatkozva közölte: korrupcióval gyanúsítják és felfüggesztették állásából a Szabolcs Megyei Bíróság egyik bírónőjét. A lap szerint a gazdasági kollégium bírája évekig felszámolási ügyekkel foglalkozott. Most kezdeményezték a felmentését a bírói szolgálatból. Kérdésünkre Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője államtitokra hivatkozva semmiféle felvilágosítást nem adott. Azt sem sikerült megtudnunk, ki a titokgazda.
Az ügy feltűnően hasonlít egy korábbi esetre, amelyben tavaly ősszel megszüntette az eljárást az ügyészség. Akkor a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egykori bíráját, Varga Miklóst gyanúsították: kenőpénzt fogadott el olyan gazdasági társaságoktól, amelyek ellen felszámolást kezdeményeztek a hitelezők. Bárándy Péter igazságügyi miniszter 2003-ban engedélyt adott a bíró telefonjának lehallgatására. A titkosszolgálati eszközök bevetése után a bíró lemondott állásáról, az államfő pedig 2005-ben felmentette a bírói szolgálat alól. Büntető felelősségre vonására nem került sor, mert megszüntették az eljárást.
Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca a jövő hónapban tervezi annak a rendeletnek a kiadását, amely szerint nem szubjektív alapon, hanem automatikus kijelöléssel osztanák el a felszámolási ügyeket a bírák között. A jogszabályt évek óta ígérgeti a szakminisztérium. Először 2003-ban a bírósági ügyviteli törvény, majd 2008-ban az új csődtörvény rendelkezett úgy, hogy az ügyek elosztásának feltételeit miniszteri rendeletben kell meghatározni. A megoldáshoz elektronikai beruházás szükséges. Értesülésünk szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jövő kedden tárgyal a feladatokról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.