Ezen a három társaságon keresztül adta el 2005 decemberében a Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport a Dataplex Kft.-t a Magyar Telekomnak. A távközlési cég 5,1 milliárd forintot fizetett a Dataplexért, amelyet a Wallis leánycége három hónappal korábban, 2005 szeptemberében csupán 2,33 milliárd forintért vásárolt meg.
A Dataplex értékének szokatlanul gyors növekedéséről Bajnai Gordon szerdai közleményéből tudhattunk meg néhány információt. Szerinte „az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége”. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezte a politikus, viszont olyan állításokra is reagált, amelyek nem szerepeltek a Magyar Nemzet korábbi cikkében. Így például leszögezte: hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve a társaság értékét. Tény ugyanakkor, hogy ebben az időszakban, tehát 2005-ben a gazdasági miniszter által közvetve vagy közvetlenül felügyelt, illetve a tárca résztulajdonában lévő vállalatok közül a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. is kopogtatott a Dataplexnél, és bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is.
*
A nagy állami cégek megjelenése a Dataplex körül óriásit javított a cég piaci besorolásán, jelentősen növelve ezzel a társaság értékét. Senki nem állította, hogy az állami cégek Kóka János nyomására jelentek meg a Dataplex körül, ezt nyilván csak az élet hozta így.
De térjünk vissza a ciprusi vállalkozásokhoz és a furcsa adásvételhez. Felmerül a kérdés, miért kellett a szigetországi cégeknek átjátszani a Dataplexet a Magyar Telekomnak történő értékesítés előtt. Az adószakértők adóelkerülést gyanítottak, a Wallis azonban szerdán azt állította: „a társaság felhasználható elhatárolt vesztesége jelentősen meghaladta a hárommilliárd forintot, tehát akkor sem kellett volna társasági adót fizetniük, ha a magyarországi cégükben keletkezik a tranzakció nyeresége”. Legyünk jóhiszeműek, és higgyünk a Wallisnak. Ebben az esetben azonban még kevésbé van magyarázat a ciprusi kitérőre.
Vizsgáljuk tehát meg, kik és miért részesültek a Magyar Telekom által kifizetett 5,1 milliárd forintból. A vételár 49 százalékát kapta a Fleminghouse Ltd. Ez körülbelül 2,5 milliárd forintot jelentett. A Wallis közleménye szerint „a ciprusi székhelyű, a Wallis-csoport kimutatásában transzparensen szereplő Fleminghouse az uniós jog hatálya alatt befektetési tevékenységet végez”. Ennek a társaságnak az igazgatója volt Bajnai Gordon, aki ebben az időszakban a Wallis első embereként is ténykedett.
A Wallis-csoport által értékesített cég vételárának csaknem a fele tehát a Wallishoz kerül. A másik 49 százalék egyelőre érthetetlen okokból Kóka János sógorának, Lepp Gyulának a ciprusi vállalkozásához folyt be. Mit is tett ezért Lepp Gyula? Az üzletember a Wallis-csoporttól a Corbeil Ltd.-n keresztül megvette a Dataplex 49 százalékát. Feltéve, hogy a ciprusi vevők tulajdoni arányuknak megfelelő vételárat fizettek a Wallisnak, Kóka sógorának a cége kevesebb mint 1,2 milliárd forinttal szállt be az üzletbe, majd néhány nap múlva a cége számlájára a Magyar Telekomtól körülbelül 2,5 milliárd forint érkezett.
Nagyon fontos az a körülmény is, hogy a szigetországban bejegyzett társaságok a Wallis-csoportnak csak azt követően fizették ki a vételárat, hogy a Magyar Telekom átutalta az 5,1 milliárd forintot. Kóka János sógorának a cége tehát egy fillér befektetés nélkül jutott a hatalmas vagyonhoz. Vajon miért?
A ciprusi hatóságok tájékoztatása szerint egyébként sem a Fleminghouse, sem a Corbeil nem nyújtott be adóbevallást Cipruson.
