Dúl a harc Őszödről az MSZP-ben

Szili Katalinhoz hasonlóan Lendvai Ildikó MSZP-elnök is kíváncsi arra, kinek a közreműködésével került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, Szekeres Imre elnökhelyettes ellenben úgy nyilatkozott, hogy a témát hanyagolni kellene a kampányban.

Kósa: vesztüket érzik. A szocialisták a vesztüket érezve máris azon marakodnak, hogy a választások után melyik tábor maradhat életben – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. Úgy ítélte, az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán felmerülő kérdéseket a saját bőrük mentése miatt dobták be a közbeszédbe. Szili Katalin ezért nyilatkozott úgy, hogy derüljön ki, ki volt az áruló, és Gyurcsány is azért mutogat a másik táborra, mert ezzel a fiaskóval a párt saját sírját ásta meg. Kósa szerint könnyen előfordulhat az is, hogy azoknak van igazuk, akik a beszéd kiszivárogtatóját, vagyis az árulót Gyurcsány Ferenc legszűkebb környezetében keresik. (D. M.)

Rendesen felforgatta a szocialisták kampányelképzeléseit, hogy Szili Katalin decemberben írt levelének részleteit a hét végén közölte az MTI, amelyben a volt házelnök kezdeményezte az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt lefolytatott titkosszolgálati vizsgálat közzétételét. A párt miniszterelnök-jelöltje és szóvivője nyilatkozataiból kiderült, hogy nem szeretnének a múlt kérdéseivel foglalkozni. Ehhez képest Lendvai Ildikó kifejtette, hogy ő is „nagyon szeretné tudni”, ki a kiszivárogtató. Az MSZP elnöke elmondta, hogy a problémát ő nem tudja megoldani, mert nem szólhat bele a nemzetbiztonság munkájába. A politikus hozzátette, hogy arra is kíváncsi, melyik „politikai erőnél várakozott a megfelelő pillanatig a hangfelvétel”. A Népszabadság szerint ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) másfél oldalas összefoglaló jelentésében az áll, hogy az anyag átkerülhetett „egy másik politikai oldalhoz”.
Szili Katalin több fórumon is kitért a kérdésre. Egy kereskedelmi televízióban felszólította Gyurcsány Ferencet (aki zárt és nyílt előadásain szintén rendszeresen értékeli őszödi szavait és emleget árulást a kiszivárogtatásért), hogy nevezze meg az árulókat. A volt házelnök az Országgyűlésben újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ő a levelével tett egy lépést a helyzet tisztázására, a továbbiakban viszont másnak kell lépnie. Hozzátette azt is, hogy a kampányban nem kíván foglalkozni az üggyel.
Ezt Szekeres Imre elnökhelyettes is értékelné. A szocialisták elnökhelyettese az MTI-nek adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte ártanak az MSZP-nek azok a szocialista politikusok, akik most a múltbeli történésekkel vagy a lehetséges jövőbeni pozíciójukkal foglalkoznak. – Megengedhetetlen, hogy bármelyik szocialista politikus azzal próbálja magát pozícióba hozni, hogy egyébként nem létező belső vitákra, konfliktusokra utaljon – mondta a honvédelmi miniszter, aki fontosnak tartja a belső vitákat, de ezeket a választások után bonyolítaná le. Az őszödi beszéd utóéletéről így nyilatkozott: „Nem érdemes ezzel a nyilvánosságot szórakoztatni, ez a párt mai vezetésében nem téma.”
A médiában viszont az. A Népszabadság egész oldalas cikkében kitér az „őszödi legendára”, hogy a Gyurcsány Ferenc beszédét tartalmazó kazetta kiknél volt meg. A gyanú árnyéka eszerint leginkább Gál J. Zoltánra, a volt miniszterelnök egykori kabinetfőnökére vetül. Az ő páncélszekrényében ugyanis volt egy másolat, ami a botrány kirobbanása környékén eltűnt. A lap megírta, hogy emiatt állítólag Gál J. fel is ajánlotta lemondását Gyurcsány Ferencnek. A legenda szerint a hanganyag később előkerült, Gál J. Zoltán viszont eltűnt a nagypolitikából, és 2010-től biztosan nem lesz tagja a parlamentnek, hiszen az MSZP országos listáján és egyéni indulói között sem szerepel. Az őszödi hangtechnikusok mellett még Butor Kláránál, a világhíressé vált rendezvény szervezőjénél, az MSZP későbbi pártigazgatójánál is volt egy másolat.
Állítólag az NBH hároméves vizsgálódása kitért arra, hogy kik rendelhették meg a felvétel másolását és kiadását, azt azonban nem tudni, hogy végül hogyan jutott ki a hanganyag a Magyar Rádióhoz és más médiumokhoz. Rejtély, kik fizették például azokat a motoros futárokat, akik végül kiszállították a sajtóhoz az őszödi beszédet.
Az NBH vizsgálati dokumentuma minősített irat. Balajti László, az NBH főigazgatója a titokgazda, aki azonban nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megtiltotta a jelentésre vagy annak egy részére vonatkozóan a titkosítás feloldását. A vizsgálatban alkalmazott titkosszolgálati módszerek ugyanis államtitkot képeznek.