Erdogan megleckéztette a hadsereget

Törökország problémáit alkotmányos úton kell megoldani, állapították meg Ankarában a kormányzat és a fegyveres erők vezetői, miután több katonai vezetőt letartóztattak egy állítólagos puccskísérlet miatt. A tíz évre visszatekintő Ergenekon-összeesküvés története máig teljesen homályos, a gyanú szerint akár regionális háborút is kirobbanthattak volna a résztvevők céljaik érdekében.

Nincs visszaút. Törökország számára nincs más lehetőség, mint előre haladni a demokratizálódás útján, vélte a Radikal török napilap cikkírója. Oral Calislar szerint ma már Törökország eljutott arra a szintre, hogy a politikai problémáit a parlamentben oldja meg, így szerinte attól sem kell tartani, hogy a kormány a hadsereggel való leszámolás után saját hatalmát arra használja, hogy megszünteti a többpártrendszert, és korlátozza a demokráciát. „Még ha akarná, sem tudná ezt megtenni” – vélte Calislar. A Milliyet napilapban Hasan Cemal arra mutatott rá, hogy más országokkal ellentétben Törökországban soha nem számoltatták el a hadsereget a pucscsok miatt és a demokrácia, az igazságszolgáltatás, az emberi jogok és a szabadságjogok ellen elkövetett bűneiért. „Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Argentínában ez megtörtént, most itt is megnyílt a lehetőség” – írta Cemal. A Hürriyetben Mehmet Ali Birand rámutat, bár sokan úgy vélik, a kormánypárt vallási államot akar létrehozni, ezért ürügyet kreált a hadsereg lejáratására, mások azt mondják, hogy egy ekkora csalás bizonyosan lelepleződne. Az újságíró úgy látja, az események messze túlmutatnak az Ergenekon-ügyön, itt egy „új időszak kezdetét” tapasztaljuk, s „történelmi napok” elé nézünk. Felteszi a kérdést: „Mi lesz, ha a hadsereg elveszíti a türelmét?” Birand szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy egy esetleges ellenállás milyen eredménnyel járna a társadalmi-gazdasági stabilitásra nézve. Úgy látja, a piacok nagyon figyelnek, de egyelőre nincsenek pánikban. „Ez azonban ne téveszszen meg minket, hiszen ez bármikor megváltozhat” – figyelmeztet a szakíró. (S. L. S.)

Húsz vezető katonai személyiséget tartóztattak le néhány nap alatt Törökországban. Az a vád ellenük, hogy a kormány megdöntésére szőttek összeesküvést. Az igazságügyi szervek hétfőn mintegy 50 katonai parancsnok őrizetbe vételét rendelték el azzal a gyanúval, hogy 2003-ban a kormány erőszakos eltávolítását tervezték, írta az MTI. (Tegnap szabadlábra helyezték Ibrahim Firtinát, a légierő és Özden Örneket, a haditengerészet volt parancsnokát.) Eddig ez volt a legsúlyosabb csapás a legfelső szintű török katonai vezetésre. A hadsereg tagadja, hogy létezett volna a feltételezett puccskísérlet.
Az elképzelés szerint a kormányt megdönteni kívánó katonák tervet szőttek két isztambuli mecset felrobbantására és Görögország háborúba kényszerítésére azáltal, hogy egy török repülőgépet az Égei-tenger felett lőttek volna le. A tervekről feljegyzések is készültek, amelyre a hadsereg szerint gyakorlatozás miatt volt szükség. A mostani letartóztatások előtt a hadsereg vezetői gyűlést tartottak, hogy megtárgyalják a „nagyon súlyos helyzetet”. Recep Tayyip Erdogan kormányfő éjszakába nyúlóan egyeztetett minisztereivel, azt kutatva, milyen hatása lehet a monstre pernek. A pénzpiacok megriadtak a példátlan lépést követően, s kiújultak a pletykák, hogy a választásokat a kormány előre hozza.
A letartóztatások minden bizonnyal a titkosszolgálat által 2001-ben felfedezett, máig teljesen homályos hátterű Ergenekon-üggyel vannak összefüggésben. Ez a csoportosulás állítólag kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, számos gyilkosságot hajtott végre azért, hogy káoszba taszítsa az országot és megpuccsolja az AKP irányította kormányt. A hadsereg ezt épp fordítva látja, szerintük az iszlamista hátterűnek tartott formáció csírájában fojtja el az ellenvéleményt hangoztatókat, így a hadsereget is, hogy saját terveit végrehajthassa. Az Ergenekon-ügy szerintük nem más, mint leszámolási hadjárat a korábban befolyásos hadsereg ellen, amely egyedüliként volna képes megakadályozni, hogy az AKP iszlamista irányba vigye el a szekuláris köztársaságot.