Nem mert szembenézni a gázár-támogatási rendszer megszüntetésének politikai következményeivel a Bajnai-kormány, s utódjára hárítja ezt a kellemetlen feladatot – szakmai körökből szerzett információink szerint legalábbis sokan ekként értékelik, hogy bár a támogatásokat eredetileg már januárban leállították volna, utóbb április 15-re tolták ki a határidőt. Jelenleg csaknem 1,2 millió háztartás kap valamekkora mértékű segítséget a gázszámla kifizetéséhez. Közülük a legrászorultabb félmillió ma körülbelül bruttó száz forintot fizet a fűtőanyag köbméteréért saját zsebből, s ez április második felére akár 140-143 forintra is emelkedhet, tekintve, hogy nemcsak a támogatási rendszer szűnik meg, de az új negyedév kezdetén minden bizonnyal maga a földgáz is drágulni fog.
A piaci liberalizáció kiterjesztésével a Magyar Energia Hivatal (MEH) elveszítette korábbi jogosítványait. Az árakra így már nem a MEH tesz javaslatot, csupán elbírálja a szolgáltatók díjakra vonatkozó javaslatait. Ezt információink szerint március közepére készítik majd el, s hogy mekkora emelésre tesznek javaslatot, az egyrészt az olaj árának alakulásán, másrészt a forint erején múlik. A földgáz beszerzési ára negyedévenként változik, s kilenc- havi csúszással követi az olaj világpiaci árát.
*
A jelenlegi földgázárak mögött 67 dolláros hordónkénti olajár áll, ami a következő negyedévben felmehet körülbelül 73 dollárra. Ez már önmagában körülbelül nyolcszázalékos gázáremelkedést vetít előre, de ezt megdobhatja még a forint elértéktelenedése is. A januártól áprilisig érvényes, tehát a jelenlegi földgázárak megállapításakor egy dollár 180-190 forintot ért, ma 200 forint az árfolyam. Összességében így arra számíthatunk, hogy a szolgáltatók legalább 10-15 százalékos áremelésre nyújtanak be kérelmet a MEH-hez.
Ha ezt a 10-15 százalékot hozzácsapjuk a jelenlegi, bruttó 125 forintos köbméterenkénti gázárhoz, megkapjuk a fent már említett 140-143 forintos árat. Mivel az első megemelt díjat tartalmazó gázszámla már a választások után érkezik, ez a fogyasztók mellett nyilván érzékenyen érinti majd a következő kormányt is, de az igazi feszültség valószínűleg csak később, a fűtési szezonban lesz majd érezhető. Különösen akkor, ha a következő negyedévekben újabb gázáremelési kérelmekről kell határoznia a MEH-nek, márpedig jelenleg ez a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek. Az olaj ára ugyan most megállt a nyolcvan- dolláros szint közelében, s az elemzők nem is várnak jelentősebb drágulást, de egyrészt ezt a szintet a gáz árának is el kell érnie, másrészt nem tudjuk, hogy reagál majd a forint az előttünk álló esztendő változásaira. Az új kormány elvileg visszaállíthatja a támogatási rendszert, de nem lesz könnyű dolga. Az áprilistól ez év végégig tartó időszakban ehhez körülbelül húszmilliárd forintra lenne szükség, amit feszes gazdálkodással még csak-csak ki lehetne préselni a költségvetés különböző tartalékaiból, de ez nem csak a kormányon múlik majd. A gázártámogatás megszüntetését ugyanis a Nemzetközi Valutaalap kérte a hazánknak nyújtott hitel egyik feltételeként, így annak esetleges viszszaállításához velük is egyezkedni kellene.
Alternatív energiák a távfűtésben. Jelentős mértékben, négyről több mint 20 százalékra növekedhet az alternatívenergiaforrások aránya a fővárosi távfűtésben a következő egy-két évben. Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatója tegnap újságírók előtt kifejtette, a budapesti társaság még idén elindítja az ehhez szükséges beruházásokat. Ennek részeként 2012 végéig két biomassza-alapú fűtőművet létesítene a cég, az egyiket Észak-Budán, a másikat pedig Észak-Pesten. Az üzemek összesen csaknem 4,5 milliárd forintba kerülnek, amit a Főtáv részben a szén-dioxid-kvóták eladásából, részben önerőből és hitelből fedezne. Kovács Lajos elmondása szerint a két energiatermelő egységgel mintegy 15,7 millió köbméter gáz fogyasztását lehetne kiváltani, ami 550-650 millió forint megtakarítást jelent évente. Emellett 30 ezer tonnával csökkenne a társasághoz köthető szén-dioxid-kibocsátás.
A vezérigazgató kiemelte, az erőművek rendszerbe csatlakozásához szükség van a majdani fővárosi körvezeték első szakaszára, amit a tervek szerint a Főtáv szintén idén kezd el építeni. Ennek célja, hogy a jelenleg még önálló hőkörzeteket összekapcsolja, így javulna az ellátásbiztonság, illetve csökkenhetnének a hődíjak is. Kovács Lajos kiemelte, számításaik alapján a jelenlegi szinthez képest mintegy 10 százalékkal mérséklődhet egy átlagos háztartás fűtési költsége 2020-ig. A körvezeték kiépülését követően ugyanis lehetősége lesz a Főtávnak arra, hogy pályázatot írjon ki hővásárlásra, így késztetve versenyre a jelenlegi szolgáltatókat.
A két biomassza-fűtőmű mellett tervezik még a budapesti hulladékégető kapacitásának növelését, valamint hogy geotermikus energiát is bevonjanak a távfűtés rendszerébe. Ez utóbbira Rákoskeresztúron kerülne sor, ahol várhatóan egy négy megawattos blokkot alakítanak majd ki. A 2011 végére elkészülő beruházás – mint a vezérigazgató közölte – évi 187 millió forint értékű földgáz felhasználását tudja majd kiváltani. Eiles Tibor, a Főtáv értékesítési igazgatója az Ökoplusz program tavalyi eredményeit ecsetelve hangsúlyozta, 2009-ben 512 épület kapcsolódott be a programba, amelyből 95 esetben sikerült megvalósítani a mérhetőséget és szabályozhatóságot a téli időszak előtt. Hozzáfűzte, a 2008–2009-es idényben elkészült lakások átlagosan 21 százalékkal kevesebb energiát használtak fel. A program idei kiírásában újabb 300 épület pályázatára számítanak. (D. L.)
