Jogellenesen került pénz a krízisalapba

Alkotmánysértő módon került az áramfogyasztók pénze a krízisalapba – állapította meg Szabó Máté ombudsman. A visszás megoldással több milliárd forint folyt be a Bajnai-kormány szegényeket segítő kasszájába.

Jakubász Tamás
2010. 03. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Súlyos alkotmánysértést tárt fel a Bajnai-kormány szegényeket támogató pénzügyi alapja, a krízisalap körül az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint a szakhatóság durván megsértette több millió lakossági áramfogyasztó tulajdonhoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét akkor, amikor a három hazai áramszolgáltató cégcsoportot arra utasította: a krízisalapba utalják azt a pénzt, amit vissza kellett volna fizetniük a polgárok számára.
A história tavaly márciusban kezdődött. Ekkor a Magyar Energia Hivatal (MEH) határozatban kötelezte az itthon működő áramszolgáltató társaságokat, hogy összesen ötmilliárd forintot adjanak vissza a lakossági fogyasztóknak, nagyjából hárommillió embernek. Méghozzá úgy, hogy az összeg 60 százalékát írják jóvá a polgárok áramszámláján, a fennmaradó negyven százalékot pedig karitatív alapítványokon keresztül juttassák el például azoknak, akiknek hátralék miatt leszerelték az árammérőjét. A pénz azért járt vissza a fogyasztóknak, mert a szolgáltatók a kelleténél nagyobb árrést számítottak fel.
Ám tavaly július elsején az Országgyűlés elfogadott egy salátatörvényt, amely lehetővé tette, hogy az energiahivatal az áramcégekkel a kríziskasszába utaltassa az elméletileg a fogyasztóknak visszajáró milliárdokat. E felhatalmazás alapján a MEH július 6-án módosította a márciusban meghozott határozatait, s a szóban forgó ötmilliárd 60 százalékát a kríziskasszához irányítottat. Így a magánszemélyeket megillető forintok a közkasszát gazdagították – Szabó Máté szerint jogellenesen. Az ombudsman a közleményében azt írta: a júliusi törvénymódosítást csak az azt követő időszakra alkalmazhatták volna, visszamenőlegesen nem. Az energiahivatal tehát – állapította meg a biztos – törvénysértő módon túllépte hatáskörét, amikor a jogszabály-módosításra hivatkozva felülírta márciusi, jogerős határozatait, s a kríziskasszába terelte a lakosság pénzét.
Szabó Máté igyekezett kideríteni, vajon miért járt el így a szakhatóság. Külön is megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, aki azonban többszöri sürgetés ellenére sem adott választ arra a kérdésre, bármilyen formában utasította-e az autonóm kormányhivatal elnökét a módosító határozatok meghozatalára. Nem derült tehát fény arra, hogy a MEH miért vett részt igen kétséges módon – a Fidesz által szocialista pártkasszának minősített – krízisalap feltöltésében. A kríziskasszából 20-50 ezer, kivételes esetben százezer forintos egyszeri támogatást fizettek ki a válság miatt bajba jutottaknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.