Súlyos alkotmánysértést tárt fel a Bajnai-kormány szegényeket támogató pénzügyi alapja, a krízisalap körül az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint a szakhatóság durván megsértette több millió lakossági áramfogyasztó tulajdonhoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét akkor, amikor a három hazai áramszolgáltató cégcsoportot arra utasította: a krízisalapba utalják azt a pénzt, amit vissza kellett volna fizetniük a polgárok számára.
A história tavaly márciusban kezdődött. Ekkor a Magyar Energia Hivatal (MEH) határozatban kötelezte az itthon működő áramszolgáltató társaságokat, hogy összesen ötmilliárd forintot adjanak vissza a lakossági fogyasztóknak, nagyjából hárommillió embernek. Méghozzá úgy, hogy az összeg 60 százalékát írják jóvá a polgárok áramszámláján, a fennmaradó negyven százalékot pedig karitatív alapítványokon keresztül juttassák el például azoknak, akiknek hátralék miatt leszerelték az árammérőjét. A pénz azért járt vissza a fogyasztóknak, mert a szolgáltatók a kelleténél nagyobb árrést számítottak fel.
Ám tavaly július elsején az Országgyűlés elfogadott egy salátatörvényt, amely lehetővé tette, hogy az energiahivatal az áramcégekkel a kríziskasszába utaltassa az elméletileg a fogyasztóknak visszajáró milliárdokat. E felhatalmazás alapján a MEH július 6-án módosította a márciusban meghozott határozatait, s a szóban forgó ötmilliárd 60 százalékát a kríziskasszához irányítottat. Így a magánszemélyeket megillető forintok a közkasszát gazdagították – Szabó Máté szerint jogellenesen. Az ombudsman a közleményében azt írta: a júliusi törvénymódosítást csak az azt követő időszakra alkalmazhatták volna, visszamenőlegesen nem. Az energiahivatal tehát – állapította meg a biztos – törvénysértő módon túllépte hatáskörét, amikor a jogszabály-módosításra hivatkozva felülírta márciusi, jogerős határozatait, s a kríziskasszába terelte a lakosság pénzét.
Szabó Máté igyekezett kideríteni, vajon miért járt el így a szakhatóság. Külön is megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, aki azonban többszöri sürgetés ellenére sem adott választ arra a kérdésre, bármilyen formában utasította-e az autonóm kormányhivatal elnökét a módosító határozatok meghozatalára. Nem derült tehát fény arra, hogy a MEH miért vett részt igen kétséges módon – a Fidesz által szocialista pártkasszának minősített – krízisalap feltöltésében. A kríziskasszából 20-50 ezer, kivételes esetben százezer forintos egyszeri támogatást fizettek ki a válság miatt bajba jutottaknak.

Megrázó részletek a móri haláleset kapcsán