Pécstől mintegy tizenhét kilométernyi távolságban található a zengővárkonyi Tojásmúzeum, amelyben Nienhaus Rózsa a mívestojás-gyűjteményt létrehozta. Az Európában egyedülálló, többezernyi hímes tojást tartalmazó anyag a Kárpát-medence művészi díszítéseinek motívumait mutatja be. A gazdag, nem mindennapi készletből válogattak ki szakemberek több száz darabot, s ezt kiegészítették a Dél-Alföldön élő népi és iparművészek munkáival.
Az így összeállított Hímes tojások Zengővárkonyból című kiállítást tegnap nyitották meg a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A húsvét előtt is tisztelgő tárlatot az érdeklődők április 11-ig csodálhatják meg.
A kiállításon látható, több száz festett és patkolt, viasz- és karcolásos technikával készített, gombostűfejekkel mintázott, dróttal díszített, faragott, szalmával, magocskákkal, csipkékkel ékesített tojás a jellegzetes Kárpát-medencei motívumok mellett megmutatja a morva, a hesseni tojásfestés és tojásdíszítés módozatait is. Az alapanyag is többféle, vannak tyúk-, kacsa-, libatojások, de több hatalmas strucctojás is ékeskedik a tárlókban.
A kiállítás szenzációjának ígérkezik a Móra-tojás, amelyet Kiss Péter tojásfaragó készített. Egy hatalmas, áttört mintázatú strucctojásra formázta a művész Móra Ferenc arcképét, kifejezetten a szegedi tárlatra. E különleges remeklést az író, tudós, múzeumigazgató egyik régészeti felfedezése ihlette. Móra Ferenc egy Szeged környéki, kiszombori ásatás során avar korból származó, festett tojáshéjdarabokat talált. A töredékeken lévő minták nyomán festették meg napjainkban alkotó tojásfestő művészek több változatban is, hogy szerintük hogyan nézhetett ki az egykori ősi hímes tojás. Alkotásaik Szaturnusz-gyűrűként övezik a Móra Ferencet ábrázoló óriás tojást.
origo.hu
Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet
