A megkérdezett osztrákok 71 százaléka szerint az iszlám összeegyeztethetetlen a demokráciáról, szabadságról és toleranciáról vallott nyugati nézetekkel. Csaknem ugyanennyien mondták, hogy az országban élő muzulmánok nem törekszenek eléggé a beilleszkedésre. Hatvanegy százalék értett egyet azzal a nézettel, hogy „Ausztria keresztény ország, és annak is kell maradnia”, viszont csak húsz százalék sorolta magát a vallásos emberek közé. Az MTI által is idézett, a Nemzetközi Liberális Politika Intézete megbízásából készített közvélemény-kutatásban 1088 osztrák állampolgárt faggattak a szabadság tárgykörében. A jelenleg 8,3 millió lakosú Ausztriában a legutolsó, 2001-ben készült statisztikai adatok szerint a lakosság 4,2 százaléka vallotta magát mozlimnak, ami 344 ezer embert jelentett. Etnikai szempontból azonban Ausztriában nem csak törököket találunk köztük, sok a délszláv háborúk idején Boszniából északra került, akárcsak a koszovói albánok, akik egy évtizede menekültek nagy számban először Ausztriába. A felmérést a tavaly novemberi svájci népszavazás után készítették, ahol az alpesi ország lakóinak 57 százaléka elutasította az újabb minaretek megépítését. Az ausztriai minaretépítéseket eddig leginkább a kompromisszumok jellemezték az esetenként hangos tiltakozások ellenére is.
Csaknem egy hete egyébként a burgenlandi Monyorókeréken (Eberau) utasítottak el egy menekültek számára épülő befogadó központot. A népszavazáson megjelent 801 voksoló kilencven százaléka ellenezte a menekültotthon megépítését, mindössze hetvenkilencen egyeztek volna bele, hogy a falu határában ilyen jellegű központot hozzon létre az osztrák kormány.
origo.hu
Iskolai rémálom Szegeden: boxerrel ütötték a nyolcadikos fiút
