Beépített kiskapuk

A cégvezetők megítélése szerint a korrupció drágítja a közbeszerzéseket, és megvesztegethető a jelenlegi kormány – derül ki a DGS Global Research és az Ernst and Young tegnap ismertetett felméréséből, amely szerint a vállalkozások kétharmada véli úgy, hogy ma Magyarországon nem lehet kenőpénzek nélkül előrébb jutni.

Az aktuális kormány és az állami szféra korrupciós megítélése a legrosszabb a hazai vállalatok körében, de még a bíróságok megvesztegethetőségében is 56 százalékuk hisz – olvasható a DGS Global Research és az Ernst and Young legfrissebb felmérésében, amelyben hazánk korrupciós fertőzöttségéről tett fel kérdéseket 1200 cégvezetőnek. A kutatásban részt vevő cégek 93–98 százaléka úgy véli, hogy az aktuális kormányt és az állami vezetőket is megfertőzte a korrupció, és ugyanennyien feltételezik, hogy csúszópénzek drágítják a közbeszerzéseket. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a korrupció a legmagasabb politikai szintekre is elért, és 56 százalékuk gondolja úgy, hogy az ügyészség és a bíróságok is megvesztegethetők. A felmérés legmeglepőbb eleme, hogy a cégeknek kevesebb mint egynegyede szerint lehet csúszópénzek nélkül versenyképesnek maradni, sőt a megkérdezettek 55 százaléka maga sem zárkózik el a korrupciótól, ha például a családjáról lenne szó.
– Átlátható szabályozással, adócsökkentéssel, következetes szankcionálással és az igazságszolgáltatás felgyorsításával lehetne fellépni a korrupció ellen – fogalmazott a felmérést bemutató tegnapi konferencián Békesi László volt pénzügyminiszter, aki nevetségesnek nevezte azt, hogy akik az államnak 150 milliárd forint kárt okoztak, néhány millió forint büntetéssel megúszták, és ehhez az ítélethez is csaknem egy évtized kell.
Stumpf István egyetemi tanár szerint az állam feladata, hogy a korrupt tisztviselők kizárásával és világos játékszabályok megalkotásával megkezdje a korrupció felszámolását. A Századvég Alapítvány elnöke az áfa-visszautalás késleltetésének példáját említve leszögezte: maga az állam sérti meg saját szabályait. A közigazgatást túlpolitizáltnak és rosszul ellenőrzöttnek nevezte, ahonnan hiányoznak a jól felkészült szakemberek, így a törvények már eleve beépített kiskapukkal kerülnek a parlament elé.
– A számvevők jelenleg is dolgoznak annak a korrupciós térképnek az elkészítésén, amelynek munkálatai tavaly év végén indultak el – mondta el lapunknak Somogyvári István, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főtitkárhelyettese, aki szerint a kérdőíves felmérésük feldolgozásának első eredményei jövő év elején válnak ismertté. A munka során több ezer igazgatási szervezetet kérdeznek meg, s az így létrejövő adatbázis alapján a számvevők megrajzolják hazánk kockázati térképét, vagyis azt, hogy mely területek vannak leginkább kitéve a korrupciónak. E mérések és a kockázatelemzés alapján állítja össze az ÁSZ az ellenőrzési tervét, így azokon a területeken lehet elvégezni a vizsgálatokat, ahol erre a legnagyobb szükség van – mutatott rá Somogyvári, aki szerint a korrupciós térkép egyben a hosszú távú tudatformálás egyik eleme is.