Idén döntenek Verespatakról

Még az idén döntenie kell a hatóságoknak az erdélyi Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében, legalábbis ezt szorgalmazza Románia gazdasági minisztere. A beruházó kanadai anyavállalata természetesen örömmel nyugtázta, hogy Bukarestben nőtt a politikai akarat a zöldek által támadott ciántechnológián alapuló projekt megvalósítására.

Fellebbezés Felsőcsertésen. Fellebbezést nyújtott be tizenhárom romániai civil szervezet az European Goldfields kanadai társaság által Felsőcsertésre tervezett bányaberuházás környezetvédelmi engedélye ellen. Az óvás ügyében a kolozsvári székhelyű Független Központ a Környezeti Erőforrások Fejlesztéséért elnevezésű zöldszervezet bocsátott ki közleményt tegnap, amelynek elnöke, Dan Mercea bejelentette azt is: amennyiben a hatóságok nem vonják vissza a környezetvédelmi jóváhagyást, akkor a civil szervezetek az igazságszolgáltatáshoz fordulnak. A Temesváron működő regionális környezetvédelmi ügynökség március 15-én bocsátott ki környezetvédelmi engedélyt a nyolcvan százalékban a kanadai cég, húsz százalékban pedig a román állam tulajdonában lévő Deva Gold Rt. által kidolgozott városrendezési tervre. Az European Goldfields a Dévától húsz kilométerre fekvő Felsőcsertésen is ciántechnológiával kívánja kinyerni az aranyat. A cég 32 tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt.

Románia gazdasági és kereskedelmi minisztere szerint a bukaresti hatóságoknak még ebben az évben dönteniük kell a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében, ellenkező esetben a sorozatos halogatás árt a beruházás megvalósításának. Adriean Videanu minderről a Fehér megyei településen tett múlt heti látogatásán beszélt, amikor megbeszélést folytatott a megyei önkormányzat vezetőivel, a régió polgármestereivel és a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselőivel. A kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PDL) alelnöki tisztségét is betöltő politikus – akinek kezdeményezésére a román kormány decemberben programjába iktatta a ciántechnológián alapuló beruházás újraértékelését – úgy fogalmazott: a gazdasági tárca vezetőjeként kötelessége támogatni a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kibányászását célzó terv gyakorlatba ültetését.
– Hosszú évek óta húzódnak a projekttel kapcsolatos tárgyalások, ami bizalmatlanságot váltott ki a beruházással szemben. Véleményem szerint már csak azért sem szabad megakadályozni a verespataki bányaterv megvalósítását, mert ebben az esetben gyengülne a romániai bányaiparba beruházni kívánó potenciális befektetők bizalma az ország gazdasági-üzleti környezete iránt – érvelt a miniszter, aki szerint tárcája szakértői nagyon jónak tartják a kanadai–román vegyesvállalat tervét. Videanu azért azt is hozzátette, megoldást kell találni a környezet védelmére és a régészeti lelőhelyek megóvására is.
A román hatóságok pálfordulásának leplezetlenül örül az RMGC részvényeinek nyolcvan százalékát birtokló kanadai Gabriel Resources, amelynek vezetői a vállalat 2009-es pénzügyi jelentésében megállapították: Bukarestben nőtt a politikai akarat a beruházás kivitelezése érdekében. Alan Hill, az RMGC volt elnöke egyébként korábban még magyar érdekeltséget vélt felfedezni amögött, hogy 2007-ben Korodi Attila, Románia akkori környezetvédelmi minisztere felfüggesztette a beruházás környezeti hatástanulmányának engedélyeztetését, és hogy a mindenkori magyar kormányok kitartóan ellenzik a bányanyitást. Korodi utódja, Borbély László nemrég bejelentette: hamarosan Svédországban tájékozódik, miként működik ott a ciános aranykitermelés. Az RMDSZ politikusa elmondta, ha a kanadaiak érvényes településrendezési engedélyt szereznek, akkor a romániai törvények értelmében folytatni kell a hatástanulmány engedélyeztetési eljárását.
Mint ismert, az Erdélyi-érchegységben fekvő Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. A korabeli neve Alburnus Maior. Egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak dacára, hogy a kitermelés kétezer éve folyik. A bányászat újraindítását tervező RMGC elképzelései szerint az itt lévő nemesfémkincs kiaknázásához óriási krátereket robbantanának az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén, és ciánvegyülettel mosnák ki az aranyat. A beruházás ellen a helyi és a nemzetközi zöldszervezetek is tiltakoznak, a panaszaikat eljuttatták az Európai Unióhoz is.