Utcára került ózdi önkormányzati bérlakásából egy család szerdán. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információi szerint egyes helyi önkormányzatok – közöttük a sárospataki helyhatóság – arra készülnek, hogy bérlakásaik mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák. A TASZ szerint elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre ilyen védelem nem vonatkozik. – Szervezetünk ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul – jelentette be szerdán a TASZ.
*
Kérdés, a szervezet miként képzeli el a probléma megoldását. – Ha nincs más lehetőség, akkor az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatásra is moratóriumot kell bevezetni, ameddig nem normalizálódik a gazdasági helyzet. A lakások húsz százalékánál adódik probléma a fizetéssel, a bérlők öt százaléka pedig képtelen fizetni. Ha az önkormányzatok nem tudnak lépni, akkor az államkassza segítségét kell kérniük, vagy egyéves haladékot kell adniuk azoknak, akik képtelenek kiegyenlíteni a számlát – javasolta Juhász Péter. A TASZ roma programjának vezetője szerint óriási probléma, hogy a kilakoltatott nem tudja nevelni a gyermekét, aki lakás híján nevelőintézetbe kényszerül, ez viszont kiadást jelent az államnak. Mint mondta, roma családok esetén diszkrimináció is előfordul: olyanokat is kitesznek a lakásból, akik rendesen fizetnek. Ózdon léteznek katasztrofális állapotban lévő, 42 négyzetméteres lakások 25 ezer forintos bérleti díjjal, de a sárospataki önkormányzat is megemelte a bérletek árát 300-400 százalékkal. Székesfehérváron az önkormányzat összesen 1169 bérlakást tulajdonol, közülük 359-et határozatlan időre adtak bérbe, míg huszonegyben az élete végéig lakhat a bérlő. A szerződéseket még a múltban kötötték, ma már csak öt évre szóló megállapodásokról lehet szó. Amennyiben a bérlőnek nincs közüzemi-, illetve használatidíj-tartozása, s a jövedelme vagy a vagyona nem éri el az általunk meghatározott limitet, akkor három hónappal a bérleti jogának lejárta előtt az önkormányzat általában meghoszszabbítja a bérleti jogviszonyt. – Gyermekes család vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén a bérlő jövedelme nem haladhatja meg a nettó 71 250 forintot, egyedülállók és gyermektelen házaspárok vagy élettársak esetében pedig a 99 750 forintot, míg a vagyon nem lehet több másfél millió forintnál – tájékoztatta lapunkat a méltányos rendelkezésekről Kincses Zsolt Dávid. A polgármesteri hivatal szociális, ellátási és gyermekvédelmi irodájának vezetője hozzátette: aki közüzemi vagy szolgáltatási díjjal tartozik, annak lehetősége van részletfizetésre, s ennek határidejéig meghosszabbíthatja a bérleti jogviszonyt. Ha a megjelölt időpontig kiegyenlítik a tartozást, tovább bérelhetik a lakást.
Az önkormányzati lakások bérleti díja egy átlagos méretű, 53 négyzetméter alapterületű lakás esetében körülbelül tízezer forint, ebből is kitűnik, hogy szociális alapon megállapított összegekről van szó – közölte lapunkkal Németh Mátyás. Az önkormányzat tulajdonában lévő Székesfehérvári Épületfenntartási és Hőszolgáltató (Széphő) Zrt. jogtanácsosa elmondta, a helyhatóság ugyan piaci áron is bérbe ad 100-150 üzlethelyiséget, ám a bérleti díjak ezzel együtt sem fedezik a bérlemények fenntartásának költségeit. „Kalkulációnk szerint a lakásokat átlagosan húszezer forintért kellene bérbe adni ahhoz, hogy az önkormányzat e tevékenysége önfinanszírozóvá váljon, s még ez az összeg is messze elmarad a piaci áraktól – fűzte hozzá Németh Mátyás.
– A jelenleg bérlakásban lakó, ötezer forint feletti tartozással rendelkező magánszemélyek együttes tartozásai jelenleg meghaladják a tízmillió forintot, az adósok száma 370. Hatvanhat olyan bíróság vagy már bírósági végrehajtó előtti eljárás van folyamatban, amely kilakoltatásra irányul. Az esetek túlnyomó többségénél a bérletidíj-tartozás miatt mondtuk fel a szerződést – mondta a szakember, aki szerint ide tartoznak azok az esetek is, ahol a bérlő határozott idejű szerződése lejárt, ám a tartozás miatt nem jött létre újabb bérleti szerződés.
Minden tartozásnál felszólító leveleket küldünk, kérésre részletfizetési lehetőséget is biztosítunk azzal, hogy a tartozás 33 százalékának befizetése esetén lehetőség van a részletfizetésre – mutatott rá a Széphő jogtanácsosa, hozzátéve: egy hosszabb folyamatról van szó, amelynek során lehetőség van a helyzet rendezésére. Ebben az évben hat esetben történt kilakoltatás, a bíróság kötelezte a lakás elhagyására az érintetteket. A tényleges kilakoltatás csak akkor történik meg, ha az ügyfél a felszólítások ellenére sem fizet, illetve ha a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem teljesíti. Már kitűzött kilakoltatást ugyanakkor a Széphő nem tud megszüntetni vagy elhalasztani, amennyiben a bérlő nem fizette meg a teljes tartozását.
Németh Mátyás súlyos gondnak nevezte, hogy drasztikusan növekszik az önkormányzati bérlakásokban élők lakbértartozása.
Kaposváron másfélszeresére növekedett a lakbértartozások összege, minden második önkormányzati bérlakásban lakó tartozik az önkormányzatnak. Van olyan bérlő, akinek hétszázezer forintnyi adóssága van – tette közzé nemrégiben a Somogy TV. 2008-ban hárommillió forint értékben kértek lakbér- és távhőtámogatást Kaposváron, 2009-ben már hétmillió forintért. Nagyatádon 180 bérlakásból 30 tartozik csaknem hétmillió forinttal. Marcaliban a 181 önkormányzati bérlakásban lakók több mint fele tartozik lakbérrel, összesen nyolcmillió forinttal.
Pécs város önkormányzatának és a helyi közműcégeknek közel kétmilliárd forinttal tartoznak a helybéliek, az adósság jelentős részét a több mint négyezer önkormányzati bérlakásban élő család halmozta fel.
