Mentelmi jog – vagy egérút

Egy több vádlottat felvonultató büntetőper tárgyalásának elhúzására – főleg egy bonyolult gazdasági ügyben – annyiféle védői praktika van, hogy akár öt-hat évig is lehet packázni a bírósággal, mire az képes meghozni az elsőfokú ítéletét

Összegyűjtötte a szükséges hétszázötven kopogtatócédulát, és hivatalosan is képviselőjelölt lett Földesi-Szabó László, a Magyarok Egymásért Szövetségének elnöke, aki a paksi 2. számú választókerületben méretteti meg magát.
Földesi-Szabó ellen milliárdos csempészés és sikkasztás vádjával büntetőperes eljárás folyik. Ezt április végéig fel kell függesztenie az eljáró bíróságnak, mert a képviselőjelölteket megilleti a sokak által vitatott mentelmi jog intézménye. A választási időszakban az Országos Választási Bizottság dönt a mentelmi jogról, a testület azonban nem szokta megvonni senkitől, nehogy emiatt politikai elfogultsággal vádolják. Ki időt nyer, életet nyer – tartja a mondás. Nem Földesi-Szabó az egyetlen, aki úgy aspirál a mentelmi joggal is kecsegtető országgyűlési képviselői pozícióra, hogy közben az igazságszolgáltatással lenne elszámolnivalója.
Nem gyűlt össze a megfelelő számú kopogtatócédula Budaházy György jelöltségéhez, akit terrorszervezet létrehozásával és különféle erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítanak. Megtalálta viszont a hasonló menekülőutat, és Ózd és környéke hivatalos jelöltjeként indul Kolompár Orbán, akit azzal vádol az ügyészség, hogy az általa vezetett cigány szervezet pénzéből sinkófált el a saját céljaira valamennyit. Hónapok óta üldözi érdeklődésével az ügyészség Dávid Ibolyát és párttársát, Herényi Károlyt is, akiket április végéig ugyancsak véd a mentelmi jog a nyomozók zaklatásától. Választ kellene adniuk arra, hogy „ki fújta be a postaládájukba” a titkosszolgálati lehallgatásokat tartalmazó CD-t, amellyel tönkretették egy fiatal konzervatív politikus karrierjét.
Mintha Földesi-Szabó László esetében mégsem csupán arról lenne szó, hogy meg akarná akasztani pár hónapra az ellene folyó büntetőpert. Hiszen egy több vádlottat felvonultató büntetőper tárgyalásának elhúzására – főleg egy bonyolult gazdasági ügyben – annyiféle védői praktika van, hogy akár öt-hat évig is lehet packázni a bírósággal, mire az képes meghozni az elsőfokú ítéletét. Hogy azután az elhúzódó tárgyalásra hivatkozva pár milliós pénzbírsággal zárhassa le az akár több tízmilliárdos kárértékű büntetőpereket is, mint ahogy azt láttuk a Princz-ügyben.
A Magyarok Egymásért Szövetség, amely Földesi-Szabót indította a választáson, szinte alig ismert a közvélemény előtt, biztonsággal kijelenthetjük, hogy jelöltjeinek a nullával egyenlő az esélye a parlamentbe jutáshoz. Földesi-Szabó politikai szerepvállalásának merőben más oka lehet. Őt az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőjeként ismerte meg a közvélemény, amikor Törökországból vitatott körülmények között hazahozta Mehmet Károlyt. A hatalmas sajtóvisszhangnak köszönhetően az alapítvány neve egy csapásra ismertté vált, elősegítette a gyors ismertté válást az is, hogy Morvai Krisztina is szerepet vállalt az ügyben, aki ma a Jobbik vezető politikusának számít.
Földesi-Szabó egy csapásra ismertté vált a bulvárhírek világában is. Nem sokkal később Egymásért Egy-Másért Alapítványának neve egy 1,2 milliárdos kárértékre elkövetett vám- és adócsalás gyanúja miatt került az újságok címlapjára. Az addig csupán a jótékonykodásaival figyelmet érdemlő alapítvány felkeltette a sajtó érdeklődését. És egyre érdekesebb információk kerültek a felszínre Földesi-Szabóról és a kölcsönös segítségnyújtásra szerveződő társairól, az alapítvány hátteréről és meglepően szoros kapcsolatáról a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Például az, hogy Földesi-Szabó László, korábban használt nevén Szabó László a rendőrség központi nyomozó szervénél a szervezett bűnözéssel foglalkozott, alezredesként szerelt le még 2000-ben.
Azt eddig is tudtuk, hogy a népi bölcsesség szerint rablóból lesz a legjobb pandúr. Manapság ez visszafelé is működik, hogy a rend korábbi és aktív őrei is egyre gyakrabban próbálnak törvénysértő módon a zavarosban halászni. Mind többször szembesülünk azzal, hogy pandúrból lesz a legjobb rabló. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány természetesen nem úgy dagasztotta milliárdosra a bankszámláját, hogy felnyomtak néhány széfet, ennél sokkal kreatívabban szerezték a pénzt. A büntetőperben benyújtott vádirat szerint a közhasznú alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket a Távol-Keletről arra hivatkozva, hogy adományok. Csakhogy ezeket értékesítésre továbbadta egy részvénytársaságnak. A sikkasztás vádja szerint Földesi-Szabó az alapítványnak adományozott több mint kilencszázmillió forint készpénzzel sajátjaként bánt, és az ügy kipattanásakor az alapítvány pénztárában csupán tizenhétmillió forint volt, a többi pénz sorsa máig ismeretlen. Földesi-Szabó a kihallgatásakor elmondta: tudja, hol a pénz, de nem árulja el. Magabiztosságának oka lehetett az is, hogy az alapítvány kuratóriuma tele volt korábbi és aktív magas rangú nemzetbiztonsági tisztekkel.
A Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban egy felszámolás előtt álló cégtől, a C. C. Soft Kft. informatikai vállalkozástól százmillió forintos adományt kapott. Ez a C. C. Soft Kft. volt az a cég, amelyről a BKV korábbi vezetője, Balogh Zsolt számolt be a lapunknak adott interjújában. Balogh állítása szerint a cég vitatott módon kapott egy százmilliós megbízást a BKV-tól. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes a Városháza folyosóján sétálva, Balogh nyakát szorítva fogalmazta meg kéréseit. Az alapítványnál tevékenykedett Jakubinyi Róbert is, aki ellen a kilencvenes évek elején váltócsalás miatt folyt büntetőeljárás, és érdekes módon Földesi-Szabó csoportja nyomozott ellene. Jakubinyi úgy úszta meg a börtönt, hogy egyéni kegyelmet kapott Göncz Árpád volt köztársasági elnöktől.
Az alapítványt kapcsolatba hozták a titkosszolgálatot felügyelő Szilvásy György családjának tagjaival is.
A parlamenti vizsgálóbizottsági ülésen Földesi-Szabó László az alapítvány megalakulásáról azt mondta, azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori vezetője kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. Hozzátette: a közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól. A Magyarok Egymásért Szövetségének egyébként van programja is. Egyebek mellett „napjaink politikai rendszerének hibás gazdasági szerkezetét és csaknem elviselhetetlen társadalmi viszonyait akarja gyökeresen átalakítani”. Szigorúbban büntetnék például a gazdasági visszaéléseket, megdupláznák az adóhatóság által kiszabható büntetési tételeket.
„A normakövetés (közteherviselési értelemben is) legyen a XXI. század Magyarországán a társadalmi szocializáció és az állampolgári öntudat alapvető eleme!” – írják Földesi-Szabó Lászlóék a programjukban.
Csak nézünk, mint a moziban. Politikai krimi, abból a fajtából, amelyet ha ötször néz meg az ember, akkor sem érti, ki kivel volt szövetségben, kik voltak a pozitív hősök, a bűnös tényleg a bűnös volt-e. Ráadásul még csak nem is szórakoztunk. Viszont csillagászati áron adták rá a jegyeket. Valakik valakiket itt nagyon ostobának vélnek. Talán pont a nézőket.