Noha korábban meggyőződéssel hittem, hogy 1989-ben forradalom ment végbe Romániában, ma egyre több a kérdőjel bennem az akkori eseményekkel kapcsolatban – jelentette ki sokat sejtetően Emil Boc román miniszterelnök azt követően, hogy kormánya nemrégiben rendeletben feloldotta a tilalom alól azokat az utolsó dokumentumokat is a forradalom peranyagából, amelyekhez mindeddig nem férhetett hozzá a közvélemény. A jobbközép Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító Boc azzal magyarázta a döntést, hogy ezek a katonai titkok – napiparancsok, az akkori tűzharcokban részt vevő alakulatok, főtisztek jelentései – immár nem sértik Románia nemzetbiztonságát, nem jelentenek veszélyt a közrendre, nem sértik sem közjogi, sem magánszemélyek érdekeit. Az intézkedés nem mellesleg a romániai forradalmárszervezetek győzelme, ezek ugyanis többször kérték a titkosítás feloldását, kifogásolva, hogy a rendszerváltás után húsz évvel sem férhetnek hozzá ezekhez az iratokhoz. A bukaresti események kirobbanásának időpontja alapján 1989. december 21-re keresztelt egyesület keresete alapján a strasbourgi európai emberjogi bíróság tavaly arra utasította a bukaresti főügyészséget, tegye lehetővé, hogy a forradalmárok hozzájussanak a forradalom peranyagában szereplő valamennyi titkos adathoz. Döntő jelentőségű volt az ügy szempontjából az is, hogy Teodor Maries, a szervezet elnöke több alkalommal éhségsztrájkkal tiltakozott a román hatóságok titkolózása ellen. Január közepén megkezdett hasonló akcióját ezúttal is csak akkor hajlandó abbahagyni, ha valóban fellebben a fátyol a forradalom megannyi titkáról.
Az akkori eseményeket különben rengeteg rejtély övezi, ma sem tudni például, pontosan kik adták ki a tűzparancsot, amelynek nyomán országszerte 1104 személy vesztette életét, 3321 pedig megsebesült. A román főügyészség jelenleg is eljárást folytat két bűncselekmény ügyében – Laura Codruta Kövesi főügyész szerint legkésőbb az idén nyáron megtörténik a vádemelés –, a legsúlyosabb büntetést ugyanakkor Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu nyugalmazott tábornokokra rótták ki, őket 2008-ban jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítéltek a temesvári felkelés eltiprásáért. A bukaresti főügyészség és a kommunizmus bűneit vizsgáló intézet vezetősége egyébként fontolgatja annak lehetőségét, hogy a román büntető törvénykönyvben ne évüljenek el a kommunizmussal kapcsolatos, valamint a forradalom és a bányászjárások idején elkövetett bűncselekmények. Dan Voinea – a forradalom dokumentumai alapján éveken keresztül nyomozó volt – katonai főügyész különben úgy véli, Ion Iliescu volt államfő a forradalom idején megalakult Nemzeti Megmentési Front elnökének közmegítélését alapvetően befolyásolják majd a nyilvánosságra kerülő információk. Az elmúlt időszakban – vélhetőleg a bizalmas adatok feltárásával összefüggésben – a ’89-es forradalom több kulcsfigurája számos meghökkentő nyilatkozatot tett.
Virgil Magureanu, a kommunista titkosszolgálat, a Securitate jogutódjaként 1990-ben alakult hírszerző szolgálat (SRI) első parancsnoka szerint már a hetvenes években híre ment, hogy Nicolae Ceausescut Iliescu követi majd a hatalom élén, 1989-ben pedig valójában a Tőkés László által kirobbantott temesvári felkelésre „rátelepedett” államcsíny ment végbe. Egyre többen tartják bizonyítottnak azokat az információkat is, miszerint Iliescu katonai segítséget kért Moszkvától. A bukaresti média ebben az időszakban részletesen foglalkozott egy, a lengyel külügyminisztérium archívumában felfedezett dokumentummal, miszerint Románia leendő elnöke 1989. december 23-án – vagyis a Ceausescu-diktátorpár kivégzése előtt egy nappal – felkérte Mihail Gorbacsov szovjet főtitkárt, küldjön csapatokat a kommunista rezsim oldalán küzdő erők megfékezésére. Noha Iliescu tagadja a vádakat, időközben a forradalom számos egykori szereplőjének frissült fel a memóriája, és jelentette ki, hogy a rendszerváltás élére álló Iliescut forró drót kötötte össze Moszkvával.
A forradalmárok azonban ennek kiderítését sem bízzák a véletlenre. Teodor Maries a napokban bejelentette, hazaárulás és a nemzetgazdaság aláásása gyanújával feljelentést tesz a bukaresti főügyészségen és Strasbourgban Iliescu és Petre Roman volt kormányfő ellen tisztázandó a katonai segítségkérést. A forradalmár közölte, annak idején Iliescu rendeletére irdatlan mennyiségű lőszert osztottak ki katonáknak és civileknek egyaránt, 1989. december 22–27. között pedig csak a román hadsereg 13 millió éleslőszert használt el. Noha idegen csapatok húsz évvel ezelőtt hivatalosan nem léptek be Románia területére, arra a mai napig nem derült fény, mit keresett az országban több ezer külföldi – elsősorban szovjet – állampolgár, illetve hogy milyen szerepük volt az akkori események alakulásában. Talán a most közszemlére kerülő adatokból kiderül.
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből