Uruguay 1930-ban, hazai pályán mind a négy mérkőzését megnyerte. A csoportban Perut 1-0-ra, Romániát 4-0-ra, az elődöntőben Jugoszláviát 6-1-re, a fináléban Argentínát 4-2-re verte. 1934-ben Itáliában is otthon tartották a házigazdák az aranyat, 7-1-re kisöpörték az Egyesült Államokat, aztán viszont 1-1 után újrázniuk kellett a spanyolokkal, s az itteni 1-0, majd az osztrákok ellen 3-2-re megnyert elődöntő során szemérmetlen játékvezetői segítséget voltak kénytelenek „elviselni”. A Csehszlovákiával szembeni hosszabbításos 2-1-es finálén is lejtett a hazai pálya. 1938-ban Franciaországban a squadra azzurra címet védett. A botladozós kezdetet – Norvégia ellen hosszabbítás után 2-1 – követte a franciák 3-1-es, a brazilok 2-1-es, a döntőben pedig Magyarország 4-2-es felülmúlása.
1950-ben két évtized után tért vissza a vb-re, s egyben a csúcsra Uruguay. A viszszalépések miatt csak kétcsapatos csoportból a Bolívia elleni 8-0-lal azonnal a négy között találta magát. Itt a lebonyolítás körmérkőzést rendelt el, az égszínkékek remiztek (2-2) a spanyolokkal, 3-2-re megverték a svédeket, majd a Maracana-beli záróderbin meglepetésre 2-1-re a favorit és házigazda brazilokat, s szereztek másodszor vb-aranyérmet. Ennél már csak az számított nagyobb meglepetésnek, amikor 1954-ben az NSZK állhatott a dobogó tetejére. A németek lettek az első világbajnokok, akik kikaptak az előcsatározások során: Magyarországtól 8-3-ra. Ám Törökországot kétszer is leverték (4-1, 7-2), az egyenes kieséses szakaszban pedig Jugoszlávián (2-0) és Ausztrián (6-1) jutottak túl. A berni döntőt ismerjük, mint a rossz pénzt: 0-2-ről 3-2-es német siker az Aranycsapat ellen, kétgólos hátrányból előtte és utána sem állt fel a későbbi vb-győztes a finálé során.
1958-ban Svédországban és 1962-ben Chilében brazil diadal született, egy kaptafára: a selecao második csoportmeccsein gól nélküli döntetlenezett (Angliával, illetve Csehszlovákiával), előtte egyszer, utána négyszer nyert. 1966-ban a házigazda angolok otthon tartották a trófeát, kezdtek egy Uruguay elleni 0-0-lal, aztán Mexikót és Franciaországot 2-0-ra, Argentínát 1-0-ra, Portugáliát 2-1-re, végül az NSZK-t hosszabbítás után 4-2-re verték.
1970-ben először valósult meg úgy a papírforma, hogy négy korábbi világbajnok tusakodott az elődöntőben. A hibátlan Brazília bizonyult a legjobbnak, Csehszlovákián (4-1), Anglián (1-0), Románián (3-2), Perun (4-2), Uruguayon (3-1) és Olaszországon (4-1) lépett át. 1974-ben újra jött az NSZK, s megint úgy, hogy az előcsatározásokban kikapott, ezúttal az NDK-tól 1-0-ra. Ám Chile (1-0) és Ausztrália (3-0) leverése második helyes továbblépést ért, a középdöntőben aztán Jugoszlávia (2-0), Svédország (4-2) és Lengyelország (1-0) is kapitulált, a fináléban pedig Hollandia (2-1). 1978-ban újabb rendezői sikert láthattunk, s „újoncot” avatott az elitklub, Argentína került a trónra. A csoportban két 2-1-es győzelem (Magyarország és Franciaország) után becsúszott egy 1-0-s vereség az olaszoktól, így a középdöntőben a lengyelek 2-0-s felülmúlása és a brazilok elleni 0-0 után legalább négy góllal kellett verni Perut. 6-0 lett a vége, a bunda szele megérintette a vb-t. Ám az argentinok nem rezdültek bele, hiszen az aranyért hosszabbítást követően 3-1-re legyőzték a hollandokat.
Az olaszok 1982-es teljesítménye még kontrasztosabban alakult. Három csoportremi (Lengyelország, Peru, Kamerun) után csak úgy léptek tovább nyeretlenül, hogy a szintén 3 pontos afrikaiaknál egy gólocskával többet rúgtak. Aztán a következő körben legyűrték a címvédő Argentínát (2-1) és a favorit Brazíliát (3-2), az elődöntő a lengyelekkel (2-0) és a döntő az NSZK-val (3-1) már könnyebben ment. 1986-ban Argentína csoportgyőzelemmel (két sima siker és egy döntetlen) kezdte az útját, aztán Uruguay (1-0), Anglia (2-1), Belgium (2-0), s végül az NSZK (3-2) is kapitulált. Utóbbi viszont négy év múlva Olaszországban visszavágott. A csoportküzdelmeket szintén két nyeréssel (Jugoszlávia 4-1, Egyesült Arab Emírségek 5-1) és egy remivel (Kolumbia, 1-1) abszolválta, aztán túljutott Hollandián (2-1), Csehszlovákián (1-0), majd 1-1 után tizenegyesekkel Anglián, a fináléban pedig a címvédő argentinokat mattolta Brehme büntetőjével (1-0).
1994-ben az Egyesült Államokban a trón táján rég nem látott Brazília negyedszer szerzett vb-aranyat, az előző két viadal szokása alapján csoportbeli két győzelemmel és egy pontosztozkodással, majd a vendéglátó amerikaiak (1-0), a hollandok (3-2), a svédek (1-0) és végül az olaszok 0-0-t követő „büntetésével”, ez volt az első vb-döntőbeli tizenegyespárbaj. 1998-ban jött a hatodik, s eddig utolsó házigazdasiker: Franciaország 3-0-ra verte Dél-Afrikát, 4-0-ra Szaúd-Arábiát, 2-1-re Dániát, aranygóllal 1-0-ra Paraguayt, 0-0 után 11-esekkel az olaszokat, 2-1-re a horvátokat, majd sima 3-0-ra a címvédő brazilokat.
2002-ben 1970-et követően megint százszázalékos menetelésnek lehettünk tanúi, s megint a braziloktól: a törökök (2-1), a kínaiak (4-0), a Costa Rica-iak (5-2), a belgák (2-0), az angolok (2-1), megint a törökök (2-1) és a németek (2-0) adták meg magukat Ronaldóéknak. A 2006-os seregszemlén Olaszország a korábban jól bevált két győzelem, egy döntetlenes csoportmérleget hozta, majd megverte Ausztráliát (1-0), Ukrajnát (3-0), Németországot (2-0), végül 1-1 után a vb-történet második büntetőpárbajos fináléjában Franciaországot.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, a legutóbbi bomba meglepetést az NSZK 1954-es végső diadala jelentette. Az „aranyklubba” tartozók közül a franciák idei ismétlésében hiba lenne bízni, a spanyolok kezdő fiaskójukkal tették kétségessé, hogy tagságit váltanak. Ám akad rá három példa (1954, ’74, ’78), hogy vereséggel is el lehet jutni a csúcsra. A házigazdák végső sikeréről ezúttal kár beszélni, a dél-afrikaiak lehetnek az első rendezők, akik a csoportból sem lépnek tovább. Az eddigi hét amerikai vb során mindig a kontinensen maradt az arany, a tíz európai viadalból egyszer, 1958-ban Svédországban tudott nyerni Brazília, amely 2002-ben Ázsiát is meghódította. Afrikában nyerhetne „hazai”, de erre nincs sok sansz. Tehát ki marad? Argentína, Brazília, Németország, a címvédő olaszok, esetleg a fásult angolok, a jó hollandok, a lendületes uruguayiak. Mint eddig.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
