Nagy vesztesek
Orbán Viktor bejelentése szerint havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is. A lépés eredményeként Simor András bruttó fizetése több mint 6 millió forinttal fog csökkenni. A jegybankelnök január végén publikált vagyonnyilatkozatából ugyanis az derül ki, hogy tavaly MNB-elnökként havi adóköteles jövedelme 8 011 800 forint volt. A jegybank internetes oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint viszont már havi 8,34 millió forint Simor fizetése, amivel ő a legjobban kereső állami cégvezető. Klados Gusztáv, a DBR Metró projektigazgatója, a nemzeti bank elnökéhez hasonló havi bruttó fizetést, 8,19 millió forintot kap. Az állami vezetők fizetési toplistáján a harmadik helyen álló jegybanki alelnök, Karvalits Ferenc juttatása 6,672 millió, a negyedik helyezett, szintén MNB-alelnök Király Júliáé 5,838 millió forint. Az ötödik, Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 4,35 millió forintot keres havonta, tehát ő is több mint kétmillió forintot veszít az új szabályozás bevezetésével.
*
Aggódó szakszervezetek
Az érdekvédelmi szervezetek szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke: Jó az akcióterv fő iránya és célja, köztük az egyszerűbb, igazságosabb adórendszer kialakításáé. Az egykulcsos szja azonban önmagában nem szolgálja az igazságosságot. A világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke: A 16 százalékos szja a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható. Az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke: A szakszervezeteknek általában nincsenek jó tapasztalataik az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mivel nem a társadalmi szolidaritást szolgálja. A családi adóelemek beépítésének részletei pedig még nem ismertek.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke: Aggályos az egykulcsos szja, ezzel az alacsony keresetűek akár rosszabbul is járhatnak. Ha a minimálbér nem változik, a minimálbéren foglalkoztatottak számára kedvezőtlenebb lehet az új rendszer.
A Fidesz-frakció határozottan támogatja a kormányt az első gazdasági akcióterv megvalósításában – reagált elsőként Orbán szavaira Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Felhívta azonban a miniszterelnök figyelmét arra, hogy nem feledkezhet meg a felelősség kérdéséről, azaz a számadás és az elszámoltatás feladatainak kikényszerítéséről sem. – Különösen így van ez a májusi hiányadatok tükrében – tette hozzá. Szerinte az MSZP hazugságokkal és az őszödi beszéddel eljátszotta az ország hitelét az elmúlt nyolc évben: – Magyarország Európa hazug embere lett! Önök nem kezelői, hanem előidézői voltak a válságnak. Az Orbán-kormány feladata a bizalom visszaszerzése lesz, amely során – ellentétben az MSZP kormányzásával – nem akarnak majd a túlélésre játszani.
Kifejtette azt is, hogy szeretné, ha a parlamenti munkában nem a pártérdekek dominálnának a gazdaságról folytatott párbeszéd során. A nemzeti együttműködés rendszere azt jelenti, hogy közös az ország és közösek a céljaink, de nem trükközünk, hanem együtt sírunk és nevetünk, de nem egymás kárára tesszük ezt.
– Szeretnénk egyszer és mindenkorra véget vetni a megszorítások politikájának is – mondta Lázár, aki arra kérte a képviselőket, hogy pártállástól függetlenül támogassák a kormány gazdasági programját: „Nem nekünk, hanem az országnak van erre szüksége. Nem lehetetlen a mai parlamenti viszonyok között, hogy önök nélkül is célba érjünk, de az önök segítségével lehetőség nyílik a cél megtalálására.”
*
Van gazdája közös dolgainknak – így kommentálta a miniszterelnöki szónoklatot Harrach Péter. A KDNP-s politikus kiemelte: korábban is tehetséges ember irányította a kormányt, aki viszont mégis mélyre lökte az országot. – Hogy lehet ez? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: úgy, hogy az a bizonyos volt kormányfő jobban el volt foglalva előadóművészi tevékenységével, mint az ország irányításával. A kereszténydemokrata honatya szerint az Orbán Viktor által bejelentett akcióterv sokak érdekeit fogja majd sérteni, de nem a kisemberekét. Külön hangsúlyozta, hogy a gyenge államot követelő bankvezetők örömmel vehették azt, hogy az állam mégis erősnek bizonyult, amikor a pénzintézeteket kellett megsegítenie az adófizetők pénzéből. Ezért – tette hozzá – most a hatékony állam a kisemberek mellé áll; a bankokra pedig különadót vet ki. – Mindenki vegyen részt a pénzügyi egyensúly megteremtésében – emelte ki.
A társadalom legnehezebb helyzetben lévő részének nyújtandó segítségek közül kiemelte a közüzemi díjak befagyasztását, valamint a kilakoltatási moratóriumot. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság létre hívása a KDNP-s képviselő szerint alkalmas a családok csődvédelmének biztosítására. Harrach Péter üdvözölte a vállalkozásokat terhelő kis adók eltörlésére, a családi adózásra, valamint a mezőgazdaságban dolgozók termelési és értékesítési körülményeinek könnyítésére vonatkozó javaslatokat. A politikus leszögezte: a miniszterelnök által meghirdetett program megfelelően szolgálja a magyarországi gazdaság talpra állítását.
*
Mesterházy Attilának Beke Kata egyik könyvének címe jutott az eszébe Orbán Viktort hallgatva, ez: Jézus Mária!, győztünk! Az MSZP frakcióvezetője szerint ugyanis a kormány egyelőre csak keresi az irányt, amerre vezetni akarja az országot miközben élen jár a válság előidézésében. – Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kijelentései voltak azok, amelyek milliárdokat vettek ki az emberek zsebéből – fogalmazott. Úgy vélte éppen a Bajnai-kormány volt az, amely védte a forint árfolyamát és stabilizálta a gazdaságot. Mesterházy Attila beszélt arról, hogy a Bajnai- és Gyurcsány-kormányoknak is voltak hasonló kezdeményezéseik, akkor azonban a Fidesz egyiket sem támogatta. Kijelentette, annak viszont örül, hogy végre konkrétumokat is hallott és annak is, hogy a kormány folytatni kívánja az előző kabinetek több intézkedését.
A frakcióvezető nem látja, hogy miképpen akarja a kabinet a költségvetési hiánycélt tartani, illetve mérsékelni az államadósság mértékét. Feltette a kérdést, hogyan és miből valósítja meg a kormány az elképzeléseit. Kitért arra, hogy a 16 százalékos adókulcs a gazdag családoknak kedvez, a szegényeken viszont nem segít.
Orbán Viktor offshore-lovagokra vonatkozó megjegyzésére reagálva pedig azt javasolta, hogy a Fidesz előbb saját háza táján nézzen körül. Mesterházy Attila végül javaslatot tett arra, hogy az akcióterv közszférát érintő pontjairól legyen egyeztetés, például az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
*
Nagyrészt jónak tarja a Fidesz első akciótervét Vona Gábor, bár úgy vélte, az elképzelésekben vannak aknák, hiányosságok és a tervezett intézkedések hatásai sem modellezhetők. A Jobbik elnöke némileg ellentmondásosan az egyik pillanatban arról beszélt, hogy a miniszterelnök beszéde akár egy jobbikos választási rendezvényen is elfért volna, majd közölte, hogy az Orbán Viktor által előadottak alkalmatlanok a gazdasági problémák orvoslására, mert ugyanabban a rendszerben keresi a megoldásokat, amelyben az ország nehéz helyzetbe jutott. A politikus jelezte, nem ért egyet azzal, hogy elbocsátások legyenek a közszférában, és az egykulcsos adórendszer bevezetésével sem.
Vona Gábor javasolta, hogy a kormány vegye fontolóra tárgyalások megindítását az államadósság átütemezése miatt. A politikus ugyanakkor hiányolta, hogy nem esett szó a multinacionális cégek közteherviselésbe való erőteljesebb bevonásáról, egy magyar bankrendszer létrehozásáról és arról, hogy szociális támogatást csak az kapjon, aki dolgozik. A frakcióvezető említést tett a közelmúlt félresikerült fideszes nyilatkozatairól, ennek kapcsán pedig feltette a kérdést, hogy vajon mennyire volt nemzetközi szervezetek meghatározta kényszerpályán a kormány, amikor akciótervét elkészítette.
A Jobbik elnöke a szocialistákhoz is intézett pár szót, azt javasolva nekik, hogy ne morgolódjanak, hanem maradjanak csendben, mert ők a felelősek az ország rossz gazdasági helyzetéért, s hogy – miként fogalmazott – a „pannon puma megdöglött”.
*
Három csapás sújtja Magyarországot – hangoztatta Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint ezek közül az első az a katasztrófakormányzás, ami az elmúlt éveket jellemezte, a második a világgazdasági helyzet, a harmadik pedig a Fidesz politikusainak átgondolatlan nyilatkozatai. Schiffer itt nem állt meg: „Lehet, hogy Kóka János és az SZDSZ eltűnt a parlamentből, de az önök képében visszatért”, mondta. Hozzátette, az Orbán Viktor által közölt tervezetet a demokráciaellenes populizmus itatja át. Az LMP-s politikus szerint egyszerűen egy neokonzervatív gazdaságpolitika kezd kirajzolódni.
Az adócsökkentés meghirdetését populizmusnak tartja Schiffer, ráadásul az – szerinte – a felső-középrétegeknek kedvez. Véleménye szerint ugyanakkor az adócsökkentés a jelenlegi költségvetési helyzetben nem teremt új munkahelyeket. Ráadásul a tervek a fejlesztő állam feladását jelentik. Hozzátette azt is: a közszférát vélhetőleg elhagyni kényszerülők számára a program nem jelöl ki arra vonatkozó lehetőséget, hogy miképpen tudnak visszatérni a munka világába. Magát a gazdaságpolitikai irányt pedig egyszerűen szegényellenesnek nevezte.
Azt örvendetesnek vette, hogy a spekulatív kapitalizmus helyébe a termelő kapitalizmus lép, de szerinte a kormányzati tervek alapján ez nem látszik megvalósulni. Feltette a kérdést: mi a biztosíték arra, hogy a banki különadót a pénzintézetek nem hárítják-e át az ügyfelekre? Véleménye szerint a forinthitelek kamataira is káros hatással lesz a „fedezet nélküli” adócsökkentés.
