A Zhaojun utazása elhozta a békesség fényét

Ritkaságnak számít, hogy kínai előadást, pontosabban kínai operát láthatunk idehaza, ezért örvendetes, hogy a Nemzeti Színház által szervezett 12. MITEM programjában ez a műfaj is helyet kapott. A Zhaojun utazása című előadáson keresztül bepillanthattunk a kínai színházművészet különös és autentikus világába. Emellett a darab rávilágított arra, hogy mindig is a népek közötti békére és a harmonikus együttélésre kellene törekednünk.

2025. 05. 22. 18:00
Jelenet a Zhaojun utazása című kínai operából Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai opera egy népszerű drámai és színházi stílus Kínában, amelynek eredete az időszámításunk előtti III. századra tehető. Számos ága létezik, a legismertebb a pekingi opera, ám ezúttal Kína legrégibb operafajtáját, a Sanhszi tartománybeli qinqiang operát hozta el a 113 éves Xi’an Yisu Színház a magyar közönségnek. Ennek sajátossága a látványos akrobatika, az impulzív hangzásvilág és a speciális mutatványok.

Zhaojun utazása
A Zhaojun utazása béke és stabilitás örök témáit járta körül. Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

A Zhaojun utazása a MITEM programjában látható még ma este

A Zhaojun utazása egy sors- és társadalmi dráma egyben, amely egy szomorú történetet mesél el egy nőről, aki feláldozta életét a birodalomért és a békéért.

A történet több mint kétezer évvel ezelőtt játszódik, amikor a Han Birodalom legyőzi a nyugati tartományokban fellázadt hunokat, és a hun fejedelem, Huhanye egy han hercegnővel kötött házasság révén akarja megpecsételni a békét. A han császár, Yuan szép szolgálóját, udvari zenészét, Zhaojunt küldi el feleségül a messzi pusztákra, hercegnőnek álcázva. A hunok földjén azonban járvány söpör végig, ami Hunanye fejedelmet is elragadja, épp amikor utódja világra jön. Így a magára maradt Zhaojun levelet ír Cheng han császárnak, hogy hazatérhessen, ám a császár megtagadja azt, és arra utasítja, hogy a hun szokásokhoz alkalmazkodva menjen férjhez az új fejedelemhez. A békés napoknak ezzel vége szakad, a hun udvarban gyilkosságot gyilkosság követ, így a han és a hun nép újra a háború szélére sodródik.

Bár a darab grandiózus díszleteit nem tudta Kínából Magyarországra utaztatni a társulat, a Gobbi Hilda Színpad kisebb, intim terében sokkal nagyobb súlya volt az elhangzó énekeknek, hangszereknek, szövegeknek és akrobatikus mutatványoknak.

Arról nem is beszélve, hogy páratlanul gazdag jelmezek, színpompás maszkok jellemezték az előadást. És mindenképpen szólnunk kell a színészek (hang)játékáról, az emberi hanggal való bánásmód virtuozitásának lehettünk tanúi. Különösen figyelmet érdemel a főszereplő, Hui Minli (aki egyben a Xi’an Yisu Színház igazgatója is), hiszen nemcsak átélte, hanem át is adta szerepének jelentőségét a színpadon. Méghozzá úgy, hogy a fiatal lány, a középkorú nő és az idős asszony karakterét is képes volt hitelesen megjeleníteni.

A Zhaojun utazása béke és stabilitás örök témáit járta körül.

Ahogy a darabban többször elhangzott, Zhaojun a békesség fénye, a béke hírnöke, akit Kína „első diplomatájának” is tekinthetünk, hiszen hazájában ő a központosított birodalom és a sztyeppei nomád fejedelemségek békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelem szimbóluma.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.