Kevesebb és drágább lesz a gyümölcs

Országos szinten a termés egyharmada pusztulhatott el a folyamatos esőzések miatt a zöldség-gyümölcs ágazatban, ám a veszteség mértéke egyes régiókban ennél sokkal nagyobb is lehet. Az országban becslések szerint jelenleg több mint 150 ezer hektárt borít belvíz, a földek nagy része pedig teljesen át van ázva. A zöldség-gyümölcs termelők szakmai szervezete szerint az ágazat kritikus éve lesz az idei.

Dénes Zoltán
2010. 06. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Óriási károkat okoz a belvíz a mezőgazdaságban. Becslések szerint az országban jelenleg több mint 150 ezer hektárt borít belvíz, az érintett területek fele szántó. Ráadásul ahol nem lehet belvízről beszélni, ott is teljesen át vannak ázva a termőföldek. A gabonaféléken kívül az immár folyamatosnak nevezhető esőzés főként a zöldség-gyümölcs ágazatnak okoz gondokat.
– A zöldség-gyümölcs termelés kritikus éve lesz a mostani – mutatott rá lapunknak tegnap Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (Fruitveb) ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a május eleji időszakhoz képest, amikor az esős időszak elindult 15-20 százalékos kárt okozva, mára rosszabbra fordult a helyzet A szervezet ezen a héten készíti el a károkat összesítő országos szintű felmérését, amit a jövő hét elején terjesztenek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elé. Hozzátette: az előzetes információk alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy országos átlagban a termés egyharmada pusztult el, ám régiónként és gyümölcsfajtánként sokkal roszszabb is lehet az arány.
Mártonffy szerint már most kijelenthető, hogy a májusi viharkárokhoz képest a jelenlegi helyzet sokkal drámaibb, aminek több oka van. Az egyik az, hogy éppen a május eleji viharos idő után érkezett az esős időszak. A gyümölcsösökben már érzékelhető, hogy a vizes talajon korábban megdőlt fák tovább pusztulnak. Emellett nagy mennyiségű termést levert a szél és a jég, ami főleg a csonthéjasokat, a meggy-, cseresznye- és kajszibaracktermést károsította. – Most, hogy a gyümölcsösök fejlődése lelassult, illetve leállt, egy nagyon erős gombafertőzés is bekövetkezett – mondta Mártonffy, aki szerint ebben a helyzetben a védekezést is nehéz elvégezni, hiszen az eső folyamatosan lemossa a permetezőszert. Hangsúlyozta: az esőzés jócskán megnöveli a termelési költségeket, s nem valószínű, hogy ez később megtérül, mert közben csökkent a termés mennyisége is. A gyümölcsök várható drágulása így nem oldja meg a gazdálkodók gondjait.
A legrosszabb helyzetben a dinnyetermesztők vannak: a májusi folyamatos esőzés nyomán a saját gyökerű palántáik nagy része kipusztul, a tökre oltottak pedig talán átvészelik a rossz időt, ám itt két-három héttel későbbi érésre kell számítani – magyarázta a szakértő. A hideg és esős időjárás miatt különösen nagy károkat szenvedtek el a hevesi és a dél-békési dinnyetermesztők. Akadnak gazdaságok, ahol a palánták 70-80 százaléka megsemmisült. Becslések szerint ők hektáronként 7-800 ezer forintos kárt könyvelhetnek el. Pócs János dinnyetermesztő lapunknak elmondta, hogy a május elején elültetett palántáik jelentős része tönkrement, nagy részét pedig már ki sem ültették, mert nem lehetett a földekre kimenni. Szerinte az idén 30-40 százalékkal kevesebb dinnye terem. Hozzátette, hogy a késlekedő hazai dinnyeszezon jót fog tenni a piacnak, mert a magyar termény megjelenése nem fog „összecsúszni” az import görög és olasz dinnyével. Mártonffy Béla szerint problémát jelenthet, hogy az idén szűkebb időszakra koncentrálódik a szezon, rövid időszakban jelenik meg ugyanis hatalmas kínálat a piacon.
Az eső a szamócatermés minőségét is lerontotta. A Fruitveb szerint vannak olyan gazdaságok, ahol nem is lehet felszedni a földről a gyümölcsöt, ahol pedig mégis begyűjtik a termést, ott igen rövid idő alatt el kell fogyasztani vagy fel kell dolgozni a szamócát.
Tegnap már látható volt, hogy a feldolgozóipari zöldségtermelés területén is gondokat okozott az esőzés. A borsónál, a paradicsomnál, a paprikánál és a babnál egyaránt visszaesés várható a termésben.

Tart a Tokaji adok-kapok. Az eredetvédett borok közösségi nyilvántartásában olyan jogszabály alapján tartják nyilván a Tokaj elnevezés használatát Szlovákia számára, amelyet az ország tavaly hatályon kívül helyezett – hívta fel a figyelmet tegnapi nyilatkozatában Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus kéri, hogy az Európai Bizottság törölje a hibás jogalapon nyugvó bejegyzést. Az uniós testület a tavaly június végén elfogadott szlovák jogszabályban szereplő Tokajska vinohradnícka oblast elnevezés helyett egy 2005-ös jogszabályban szereplő, Vinohradnícka oblast Tokaj elnevezést vette át. Észlelve a jogalap hiányát, a szlovák kormány idén áprilisban módosította a bortörvényt, újra életbe léptetve 2005-ös jogszabályát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.