Mivel az uniós országok sorra költségvetési megszorításokat vezetnek be, hogy visszatérjenek a háromszázalékos államháztartási hiánycélhoz, az euróövezet esetleges felbomlásának esélye most nemhogy nő, hanem egyenesen csökken – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a távirati irodának. – Bár megvan az esélye annak, hogy a görögökhöz hasonlóan más országok is hasonló helyzetbe kerülnek, ugyanakkor azt lehet látni, hogy az egész eurózónában nő a költségvetési fegyelem – tette hozzá a szakember.
Herman Van Rompuy, az EU elnöke épp a napokban jelentette be, hogy az Európai Unió tagországai támogatják az államháztartási fegyelemre vonatkozó szabályok szigorítását. Közlése szerint az uniós országok pénzügyminiszterei támogatják azt a tervet, hogy az EU már jóváhagyása előtt áttekinthesse a tagországok költségvetési tervezetét, illetve azt is, hogy vezessenek be szigorúbb szankciókat az államháztartási hiánykorlátot nem tartó országok fegyelmezésére. A büntetőintézkedések mibenlétéről ugyanakkor nem döntöttek, erről később tárgyalnak majd.
Az elnök megjegyezte: az uniós intézmények csak nagy vonalaikban tekintik majd át a tervezeteket, a részletes elemzés a nemzeti parlamentek illetékességében marad. Van Rompuy elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a súlyosabb helyzetet megelőzendő a jövőben lehetséges lesz a szankciókat már azelőtt kivetni, hogy a hiány elérné a küszöböt, amely jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka.
Az euróövezetben egyébként jelenleg is létezik szankcionálási lehetőség az előírtnál magasabb hiányú országok ellen, ezek egyike az uniós támogatások megvonása, de ezzel az eszközzel eddig még sohasem éltek.
A találkozó magyar résztvevője, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újságíróknak elmondta: az Európai Unió ma sérülékeny, mert egy sor ország államháztartási hiánya meghaladja a három százalékot, és magas az államadósság is. Matolcsy úgy fogalmazott, hogy a gazdaságpolitikai koordináció átgondolásával az EU tagállamai a válságot felhasználva mennek előre. – Az unió akkor lesz erősebb, ha a tagállamok betartják a deficitszintre és az államadósságszintre vonatkozó vállalásaikat – szögezte le a magyar miniszter.
Az eurózóna képviselői nemhogy az összeomlástól nem tartanak, hanem jelenleg is a közös fizetőeszközt használó országok körének bővítésén dolgoznak. Észtország 2011. január elsején válik az euróövezet tagjává, miután a zónát jelenleg alkotó államok pénzügyminiszterei egyetértettek az Európai Bizottság erről szóló javaslatával. A balti állam az övezet 17. tagja lesz.
origo.hu
Megállt Görög Zita szíve az M7-es autópályán – videó
