Gyárfás-ügy: egy jogerős ítélet margójára

Az elmúlt egy hónapban nagy nyomás nehezedett a Fenyő-ügyben a magyar igazságszolgáltatásra, leginkább az első- és másodfokon eljáró bíróságokra. A jogerős ítélet szerint a Fenyő János kivégzésére utasítást adó Gyárfás Tamás a magyar médiában ártatlannak és áldozatnak állította be magát, kritizálva a jogerős döntést. Ehhez természetesen joga van. Gyárfás érveit már mindenki megismerhette, nézzük, mit lehet tudni az ítéletről, illetve mi alapján döntött a bíróság!

Fotó: Hatlaczki Balazs

Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt jogerősen elítélt Gyárfás Tamás a börtönbe vonulása előtti hetekben nagy nyilvánosságot elérve minden lehetséges fórumon gyakorlatilag az igazságszolgáltatás áldozatának kiáltotta ki magát, és ártatlanságát hangoztatva teljesen tévesnek állította be a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntését.

Gyárfás Tamás itt még reménykedett Fotó: Hatlaczki Balázs

Az ítélet véleményezését természetesen minden elítélt megteheti, de a Fenyő-ügyet részletesen szétszálazva, elemezve érdemes végigvenni azt is, hogy a bíróság nyilvános indokolása szerint milyen bizonyítékok alapján született meg a jogerős döntés.

Kapcsolat az alvilág rettegett figurájával

Már az elején érdemes leszögezni, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán jogerősen is kimondták, hogy nem egy, hanem több bizonyíték alapján jutottak arra, hogy Gyárfásnak volt indítéka, szándéka és kapcsolata Fenyő megöletésére.

Utóbbi kapcsán fontos megemlíteni, Gyárfás az 1990-es évek közepétől ismerte a magyar alvilág egyik legrettegettebb figuráját, többek között az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamást. Az akkor a húszas éveiben járó fiatalember és a legfelsőbb politikai körökbe is bejáratos médiamogul útja egy Gellért-hegyi villa miatt futott össze, amit Portik bérelt Gyárfástól 1994-től egy évig. A már akkor is különböző bűncselekményekből jómódúvá vált Portik ebben az időszakban cégével, az Energollal az olajbűnözésből hatalmas vagyonra tett szert. A köztük lévő emberi viszony a bérlés után is megmaradt. Ez kiderül azokból a 2018 végén lefoglalt hangfelvételekből, melyeket Portik rögzített a 2000-es évek közepén kettejük beszélgetéséről. Portik a 90-es évekbeli találkozásaikról nem készített felvételt, vagy még nem találták meg azokat.

Nem mindig cáfolt

A hangfelvételekből arra is lehet következtetni, hogy ez a kapcsolat egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással. A bizalmi viszonyt feltételezi az is, hogy fontosabb politikai és közéleti kérdéseket is megtárgyaltak. Ismertségük sokáig rejtve maradt nemcsak a nyilvánosság, hanem a politikai elit és a hatóságok előtt is. 

A hanganyagon az 1998-as emberölést nem egyszer hozza szóba Portik, azt állítva, ő Gyárfás parancsára likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Gyárfás a felvételeken ezt konkrétan soha nem ismerte el, de többször kitért a válaszadás elől és nem mindig cáfolt határozottan. Gyárfás másik alvilági kapcsolata Tasnádi Péter volt, de róla majd később.

Széttárt kéz

Visszatérve az ítélethez, abban pontosan levezették, hogy milyen konfliktusok voltak a felek között. A legnagyobb nyilvánvalóan a Nap-kelte körüli harc volt, amit Fenyő mindenképp meg akart szerezni Gyárfástól. A bíróság jogerős határozata azt mondta ki, hogy Gyárfás Tamás Portik segítségével ölette meg nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A bíróság szerint ez úgy történt, hogy amikor Portik Tamás az ügyben lefoglalt, korábban általa a 2000-es évek közepén rögzített hangfelvételek (amiben múltbéli eseményekről is beszélnek) szerint Fenyőre utalva egy mutató mozdulatot tett, majd megkérdezte Gyárfástól, hogy „szétb…sszuk”, utóbbi széttárta a kezét, ezzel pedig jóváhagyta, hogy Portik megölesse üzleti ellenségét.

Többek között ez a szakértők által elemzett hangfelvétel volt az egyik nagyon fontos bizonyíték, amelynek teljes egészéből, több mint ötszáz percnyi beszélgetésből vonta le a bíró azt a következtetést, hogy Gyárfás bűnös.

Van azonban két nagyon fontos része ennek a hangfelvételnek, amit a bíróság leginkább figyelembe vett. Gyárfás szerint ebből a két beszélgetésből kreáltak egy harmadikat, ugyanis szerinte az egyik a Fenyő-ügyről, a másik pedig, egy hónapokkal későbbi, az ellene 1996-ban indított áfacsalási ügyről szól, és ő utóbbi kapcsán tárta szét a kezét és hagyta jóvá Portik tervét.

A hangfelvétel legizgalmasabb részei

Csakhogy a bíróság indoklásából arra lehet következtetni, hogy a két párbeszéd hiába tér el térben és időben, attól még a téma ugyanaz, és egyetlen múltbeli eseményről, beszélgetésről szól: Fenyő János haláláról.

De nézzük a két beszélgetést!

Első párbeszéd:

P.: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem lassan 8-9 éve.

G.: Igen.

P.: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne-, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén,

G.: (közbeszól) Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy-

P.: -és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét, stb.

G.: Így van.

P.: Kivoltál. Látszik rajtad-, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy- Hát, a má’, olyan gusztustalan, hogy pozití értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.

G.: Mert te megoldottad.

P.: Na! Hát most mondod, hogy megoldottam.

G.: Mondod te, mondod te, de ő-, ez oly módon jutott a tudomásomra, hogy közölted velem.

P.: Igen.

G.: Tehát van egy ilyen jótevő.

Második, hónapokkal későbbi párbeszéd:

G.: Te meg az a lassítsunk! Én úgy emlékszem erre. Esküszöm! (több szó nem érthető) nincs szó esküszöm, ez szar szó. Én úgy emlékszem, hogy kurva nagy szarban voltam a kaposvári ügyben-

P.: Így van.

G.: Kérdeztem, hogy van-e neked Kaposváron, tudsz-e segíteni és a kocsidban ültünk, és ott mentünk a házhoz,-

P.: Igen.

G.: -és te azt mondtad, hogy megnézed. És azt mondtad, hogy most Kaposváron nincs.

P.: Így igaz.

G.: Majd eljöttél legközelebb és azt mondtad, hogy ö, ha ezt úgy oldjuk meg, hogy. És így csináltál, az öö, az is megoldás? Erre én széttártam a-, én nem tiltakoztam, de nem erősítettem és nem cáfoltam, és erre te azt mondtad, hogy te kurva okos vagy.

P.: Én okos vagyok?

G.: Te mondtad nekem.

P.: Igen, mert én nagyon okosnak tartom-

G.: Ez volt akkor a válaszod, ez volt akkor a válaszod! Ez történt, tehát nem volt effektív megbízás, felkérés-,

P.: Ühüm.

G.: Elég nehéz elvitatni, hogy egy vasat nem kaptál tőlem, akkor te ilyen gáláns vagy.

P.: Azért nem kaptam egy vasat sem, mert én közvetítettem-

G.: mert te máshogy gondolkodtál.

A bíróság szerint, amire visszautalnak, mindez 1996 végén történt, amikor Fenyő belepiszkált az úgynevezett kaposvári áfacsalási ügybe és az új lendületet kapott (1996 májusában Gyárfás ellen egyszer már megszüntették az eljárást), olyannyira, hogy Gyárfásból újra gyanúsított, majd később vádlott lett.

Ráadásul a második beszélgetésben (amely Gyárfás szerint a kaposvári ügyről szól, hogy ott Portik nem Fenyő halálára, hanem a pénzre utal a mutogatással, azaz, hogy lefizet valakit az eljárás megszüntetése érdekében) olyan kifejezések is elhangzanak, hogy Portik közvetített, illetve gáláns volt annak ellenére, hogy Gyárfás nem fizetett. Márpedig Gyárfás szerint a kaposvári ügyben az Energol-vezér nem tudott segíteni, abban nem volt gáláns, így másról lehetett szó. Sőt, Gyárfás a széttárt kezes résznél azt magyarázza, hogy nem történt „effektív megbízás”. Itt sem úgy tűnik, hogy a kaposvári ügyről beszél. A bíróság szerint nem is arról, hanem a Fenyő-ügyről.

Nem ért véget a háború

Gyárfás arra is hivatkozott, hogy győztesként került ki kettejük harcából, hiszen a választott bíróság 1996 október 11-ei döntése alapján visszaszerezte a médiacézártól (aki korábban megszerezte a szerkesztési jogát egy rövid ideig a műsornak) a Nap-keltét, így nem volt oka megöletni Fenyőt. Csakhogy a büntetőbíróság kimondta: Fenyő János nem hagyott fel azzal, hogy tönkretegye Gyárfást és újra megszerezze tőle legféltettebb kincsét, a Nap-keltét. Ha Fenyő erre valahogy rátette volna a kezét, Gyárfás mindenét elvesztette volna: gazdasági súlyát, közéleti és politikai kapcsolatait. A volt úszóelnök azt állította, Fenyő szándékáról nem tudott, azonban az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla ezt másként értékelte.

Tasnádi megbízása

Az exúszóelnök arra is hivatkozik, hogy 1997 februárjában a sajtóbálon sokak szeme láttára odament Fenyőhöz és kezet fogott vele. Csakhogy azt nem szabad elfelejteni, hogy ezután a „békülés” után, 1997 szeptemberében bízta meg összesen 12 millió forintért régi ismerősét, az alvilágban akkoriban szintén otthonosan mozgó Tasnádi Pétert, hogy végeztesse ki Fenyőt. Tasnádi végül nem teljesítette a megbízást, csak a pénzt tette el. A megbízásról ráadásul operatív tisztek is tudomást szereztek, méghozzá Tasnádi környezetéből, még Fenyő János halála előtt, amit a gyilkosság után jelentésükben le is írtak. Tasnádi, aki később ezt elismerte a hatóságnak, maga beszélt több helyen is arról, hogy nem áll meg az a védekezés, miszerint csak ő találta ki ezt a történetet azért, hogy építse „keresztapa nimbuszát”, hiszen honnan tudta volna előre, hogy tényleg megölik Fenyőt? 

A Tasnádi-féle megbízást több tanú vallomásban is megerősítette, akik erről ugyancsak 1997-ben szereztek tudomást a „keresztapától”. Hangsúlyozzuk, a bíróság ítélete szerint azért került képbe Tasnádi, mert 1997 tavaszán Gyárfás tudta, az energolos kör tagjait az olajügyek miatt sorra tartóztatják le, és attól félt, Portik is sorra kerül. Portik eltűnt, fel is szívódott, hol külföldön (például az Egyesült Államokban), hol pedig itthon bujkált. Az exúszóelnök viszont nem tett le tervéről – állította a bíróság. A Tasnádi-szál azért fontos bizonyíték, mert a bíróság szerint igazolja Gyárfás Tamás gyilkos szándékát.

Gyárfás nem tudta, ki végeztette ki Fenyőt?

A Tasnádi-féle felkérésre egyébként van utalás a hangfelvételen, amikor arról beszélgetnek a felek, hogy Gyárfás feltételezhetően a gyilkosság utáni napokban még nem tudta, hogy Tasnádi vagy Portik likvidáltatta végül Fenyőt (ez lehetett a magyarázata annak, hogy Gyárfás a gyilkosság után fizetett Tasnádinak):

P.: (közbevág) Még akkor is szórakoztál velem, hogy van valami másik stáb, és a…, azt is megkérted, és hogy lehet, hogy azok voltak, nem is én. Emlékszel még, hogy szórakoztál velem akkor is?

Gy.: Nem, hogy…, hogy közelített engem egy stáb, aki együttműködési készséget…

P.: (közbeszól) Igen.

Gy.: …akart tanúsítani próbált, és én mondtam, hogy olyan nekem abszurd, tehát, hogy a…, a…, és erre te kérdezted tőlem, hogy én beszéltem-e mással.

A koronatanú igen, Gyárfás nem vállalta a hazugságvizsgálatot

Kulcsfontosságúnak ítélte meg a bíróság Portik legközvetlenebb bizalmasának a vallomását is, aki elmondta, 1997 decemberében az akkor még mindig bujkáló Energol-vezér üzenetet küldött vele Gyárfásnak, hogy a „dolog hamarosan realizálódni fog”. Gyárfás a tanú szerint meg sem kérdezte, hogy egyáltalán miről van szó. Ez az ítélet szerint azért történt így, mert a volt médiavállalkozó pontosan tudta, milyen üzenetet kapott: hamarosan végezni fognak nagy ellenségével. Ez meg is történt, mert 1998 februárjában Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác megölte Fenyőt. Hangsúlyozzuk, a koronatanú átment a hazugságvizsgálaton. Gyárfás viszont nem vállalta a poligráfot, a bíróság szerint pont azért, mert van takargatnivalója.

Az eltitkolt kapcsolat

Kérdés az is, hogy a 2000-es évek közepén Gyárfás miért nem jelezte senkinek, hogy egy bűnöző szorongatja, aki olyat akar kiszedni belőle, amit ő nem követett el, és akiről állítása szerint még nem tudta, hogy több gyilkosságnak is az elkövetője, hiszen addig csak gazdasági bűncselekményekhez kötötték a nyilvánosságban Portik nevét. Erről az ítéletben is szó esik, hogy Gyárfásnak voltak rendőrségi, ügyészi, és befolyásos politikai kapcsolatai is, tehát tudott volna védelmet kérni, mégsem tett semmit, titkolta kapcsolatát Portikkal. A bíróság szerint Gyárfás csak akkor beszélt a hatóságnak, amikor már lépéskényszerbe került. Jó példa erre, amikor 2005-ben csak azután tett tanúvallomást, hogy a rendőrség házkutatást tartott a Nap TV-nél. Vallomásában azonban csak Tasnádi Péterről beszélt, azt ugyanakkor eltitkolta, hogy ismeri Portikot.

Portik elismerte, hogy kivégeztette Fenyőt

Gyárfás azt is állította, hogy fogalma sincs, Portik Tamásnak köze van-e a Fenyő elleni merénylethez. Ezzel ellentétben Portik a Gyárfással folytatott beszélgetéseiben több alkalommal is egyértelműsítette, hogy a közvetlen megbízást ő adta Fenyő megölésére. Gyárfás azt is mindig hangsúlyozta, hogy a felvételeken egyszer sem hangzik el, hogy fizetett Portiknak. Ezt a bíróság sem állapította meg, az viszont kivehető a hanganyagokból, hogy a bűnöző Gyárfáson keresztül akart a politikai elit közelébe kerülni, és az úszószövetségi elnök kapcsolatrendszere miatt tett szívességet Gyárfás Tamásnak. Utóbbi állítja, ezt nem teljesítette, soha nem segített az Energol-vezérnek, de az tény, hogy Portik többször bepróbálkozott nála ezzel.

Nyomás alatt a nyelvészszakértők

Bizonyítékként tekinthetők a nyelvészszakértői csapat megállapításai is, feladatuk 17 kérdés megválaszolása volt, melynek során egymástól függetlenül arra a megállapításra jutottak, hogy a beszélgetéseket folytató Gyárfás és Portik nem ironizáltak, nyelvi manipuláció nem történt, titkos nyelv használatára vonatkozó példát azonban találtak, a kommunikáció alapján a két fél között történt valami szívességtevés. 

A szakértőket olyan „vád” is érte, hogy az ügyészségnek dolgoznak, ezzel szemben az ügyészség ki akarta őket zárni a büntetőeljárásból, mivel megítélésük szerint nem volt szükség nyelvészszakértői véleményre. Az is tény, hogy Gyárfás nyelvészszakértője az eljárás alatt megpróbálta befolyásolni az egyik bíróság által kirendelt szakértőt, ami miatt Gyárfás szakértőjét ki is zárták az eljárásból. Ránki Sára, az egyik szakértő arról beszélt a Válasz Online-nak, hogy a bizonyítási szakasz során „ismeretlenek” próbáltak nyomást gyakorolni rájuk. Az ő esetében beszélt arról, hogy a hajnali órákban felcsengettek hozzá, továbbá magánszámról hívogatták és nem szóltak bele a telefonba. Gyárfás tagadta, hogy ehhez köze lenne.

Princz esetleges felbujtói szerepe

Gyárfásék a másodfokú eljárás során Fenyő másik ellensége, Princz Gábor, az egykori Postabank volt vezetője (akinek szintén lehetett indítéka megöletni Fenyőt) esetleges felbujtói szerepére nyújtottak be indítványt egy személy közjegyző előtt tett vallomására alapozva, de ezt a bíróság indoklás nélkül elutasította feltételezhetően azért, mert a Gyárfás ellen folytatott eljárásnak az volt a célja, hogy kiderítsék, ő maga valóban felbujtotta-e Portikot, nem pedig az, hogy rajta kívül más is adott-e erre megbízást. Hozzátesszük: volt már olyan a kriminalisztika történetében, hogy egy gyilkosságnak több megbízója volt.

Kérdés az is, Portik miért csak most, az ítélet után mondta el, hogy Princz fizetett neki, hogy Gyárfásra terelje a gyanút? Valóban az új, Gyárfásék által benyújtott vallomás után jutott ez eszébe? Korábban nem egyszer arról beszélt, hogy a rendőrség és Drobilich Gábor, korábbi bűntársa, mentora kérte erre, Princzet soha nem említette. Utóbbi már nem tud védekezni, ahogy Drobilich sem, egyikük sem él már. A bíróság pedig annak is utánajárt, hogy a rendőrségtől ilyen felkérés Portik irányába a hatóságtól nem történt, legalábbis írásos nyomát ennek nem találták.

A Fenyő-gyilkosság kronológiája:

 

• 1993: Kirobban a Gyárfás–Fenyő-háború, aminek a legfőbb konfliktusa a Magyar Televízión futó, óriási vagyont és politikai tőkét hozó Nap-kelte című műsor, amit Fenyő János, a Népszavát is tulajdonló médiacézár mindenképp meg akart szerezni Gyárfás Tamás médiavállalkozótól.
• 1994–1995: Az azóta már több alvilági leszámolás, például az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt alvilági bűnöző, Portik Tamás kibérli Gyárfás egyik ingatlanát, amit egy erőddé alakít át. Ekkor ismerkednek össze, de a bérleti viszony megszűnése utáni évben, 1996-ban is tartják a kapcsolatot.
• 1994 november 30-án megalakul a hírhedt olajos cég, az Energol, Portik „marketingigazgatója” a cégnek, társaival együtt hatalmas vagyonra tesz szert az olajszőkítési ügyletekből, eközben bérli Gyárfás villáját.
• 1996: Fenyő egy külsős cég segítségével megszerzi a szerkesztési jogokat a Nap-keltében.
• 1996. október 11.: A választottbíróság úgy dönt, hogy Gyárfás visszakapja a szerkesztési jogokat. Fenyő azonban ebbe környezete szerint nem nyugodott bele, és tönkre akarta tenni Gyárfást.
• 1996. év vége: A Gyárfás ellen zajló, korábban megszüntetett kaposvári áfacsalási ügy új lendületet kap, amiben Fenyő keze is benne lehetett. Gyárfás állítja, véget ért a háború, megbékélt Fenyővel. A bíróság szerint azonban Portik ebben az időszakban ajánlja fel Gyárfásnak, hogy megöleti Fenyőt, amibe Gyárfás Tamás beleegyezett.
• 1997 tavasza: Az Energol tisztségviselői ellen büntetőeeljárás indul, többeket letartóztatnak, Portik ellen 1997 októberében adnak ki elfogatóparancsot, de feltételezhetően már azt megelőzően felszívódik, itthon és külföldön, többek között az Egyesült Államokban bujkál.
• 1997. szeptember: Tanúvallomások szerint Gyárfás megbízza Tasnádi Pétert 12 millió forintért, hogy ölesse meg Fenyő Jánost, ezért hatmillió forint előleget átad a nehézfiúnak, aki nem teljesíti a megbízást. Gyárfás szerint ebből egy szó sem igaz, csupán Tasnádi híresztelte ezt, emelve saját fontosságát. A megbízásról ugyanakkor operatív tisztek már ebben az időszakban értesülnek, de a jelentést csak Fenyő halála után írják le az esetről.
• 1997 decembere: Gyárfás személyes üzenetet kap Portik emberétől, Sz. Józseftől, hogy „a dolog hamarosan realizálódni fog”, azaz végezni fognak Fenyővel. A férfi átment a hazugságvizsgálaton, amit Gyárfás nem vállalt. 
• 1998. február 11.: A Portiknak is dolgozó szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác a nyílt utcán agyonlövi a médiavállalkozót. (Ekkor még nem lehet tudni, hogy valójában ki a gyilkos.) Másnap Tasnádi Péter bejelentkezik Amerikából a vérdíj második feléért azt állítva, hogy ő intézte el a merényletet, holott ez nem igaz. Gyárfás fizet. A hangfelvételekből arra lehet következtetni, hogy a volt úszóelnök azért fizetett, mert ekkor még azt hitte, hogy Tasnádi hajtotta végre a merényletet, nem pedig Portik. 
• 1998. augusztus: A gyilkosság után elindult nyomozást Kovács Lajos ezredes és csapata, a döglött ügyek osztálya veszi át, sokáig nem találják sem a tettest, sem a felbujtót.
• 2003-ban Portik jelentkezik Gyárfásnál és különböző kérésekkel áll elő. A beszélgetésekről, amelyek központi témája a Fenyő-gyilkosság, Portik hangfelvételt készít. A hanganyagokon Portik egyértelműen elismeri, hogy ő ölette meg Fenyőt, amivel segített Gyárfásnak. Indulatosan említette, hogy tulajdonképpen Gyárfás jóváhagyásával cselekedett. (A hanganyagok évekkel később kerülnek elő.)
• 2004 decembere: Portik egykori üzlettársa titkosított vallomásában elmondja, hogy Portik Tamás végeztette ki Roháccsal szívességből a médiacézárt, hogy ezzel Gyárfás Tamás kedvében járjon.
• 2005: Házkutatást tartanak a rendőrök a Nap Tv-ben, miután Tasnádi egyik embere azt vallotta, hogy Gyárfás tízmillió forintot fizetett egy évvel korábban volt főnökének. Az exúszóelnök szerint egy kölcsönről volt szó.
• 2005 tavasza: A rendőrség lefoglalt egy dokumentumfilmet, amiben Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa mondott el részleteket a Fenyő-gyilkosság hátteréről. A filmben Perczel Tamás megnevezte Fenyő nagy ellenfeleit, köztük Princz Gábor volt Postabank-vezért és Gyárfás Tamást. Perczel szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági ügyeiről, de megszerezte a Postabank valódi, illetve a meghamisított mérlegét is. Perczel azt is elmondta, hogy Fenyő halála azért is következhetett be, mert a Horn-kormány idején, 1997-ben a politika levette a kezét a médiacézárról. 
• 2011: Jozef Rohác szlovák bérgyilkost Magyarországra szállítják, mert kiderült, hogy a DNS-e megegyezik a gyilkosság helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, amelyeket a gyilkos sapkájából nyertek ki.
• 2017. május: Jozef Rohácot jogerősen elítélik a Fenyő-ügyben.
• 2017. szeptember: Gyárfás Tamást megzsarolják egy olyan hangfelvétel-leirat részletével, amit abból a felvett beszélgetésből idéztek, amelyet Portik rögzített 2003-2004-ben a Gyárfással való beszélgetésből. Egy kisebb időhúzás után Gyárfás a bizonyítékot átadja a rendőröknek.
• 2018. március 22.: Portikot meggyanúsítják Fenyő megöletésével.
• 2018. április 17.: Gyárfásból is gyanúsított lesz.
• 2018. vége: Miután Gyárfást hanganyagokkal is zsarolják, a rendőrség erről tudomást szerez és megtalálják az eredeti, vágatlan, kétezres évek közepén készült Portik-hangfelvételeket.
• 2019 nyara: Gyárfás és Portik ellen vádat emelnek.
• 2024 februárja: A bíróság Gyárfást bűnsegédként elkövetett emberölés miatt hét évre ítéli, míg Portik életfogytiglant kap. Az elsőfokú bíróság szerint Portik ötlete volt Fenyő megöletése, Gyárfás „csak” pszichikai bűnsegéd. A bíróság a lefoglalt hanganyagokat szakértői segítséggel elemezte, de több más bizonyíték is Gyárfás ellen szólt.
• 2025. április 10.: Jogerősen helybenhagyják a korábbi ítéletet annyi változtatással, hogy Gyárfás mégiscsak felbujtó.
• 2025. április: Gyárfásék perújítást terveznek, mivel egy személy közjegyző előtt megerősítette, hogy Princz Gábor egykori Postabank-vezér utalt arra, hogy ölje meg Fenyő Jánost. A tanú, aki a felkérést nem vállalta, azt is elmondta, hogy Portiknak Princz harmincmillió forintot fizetett azért, hogy Gyárfásra terelje a gyanút. Portik utóbbit írásos nyilatkozatban megerősíti. Gyárfás később arról nyilatkozott, hogy még más bizonyíték is van a kezükben, de arról egyelőre semmit nem mondott.