idezojelek

Háromszor három test

Orbán Viktor másfél évtizednyi kormányzása alatt háromféle „háromtest birodalom” víziója épült fel, értelemszerűen azért, hogy a világ rohamosan elmélyülő komplexitása sikeresen kezelhető, és a világ ilyen módon stabilizálható legyen.

Bogár László avatarja
Bogár László
Cikk kép: undefined
Fotó: HUANG JINGWEN

Világunk mai fenyegető örvényléseinek pontos értelmezésénél aligha létezhet fontosabb dolog, hiszen az a rohamos gyorsasággal egyre komplexebbé váló rendszer, amit világként érzékelünk, éppen a szinte már-már kontrolálhatatlan komplexitása miatt egyre hajlamosabbá válik a rendkívül gyors összeomlásra. És ez nem elvont fenyegetés, mert minden e kérdéssel foglalkozó rendszertudomány ezt a feltételezést igazolja vissza. Teljesen érthető tehát, ha mindenki az egyetértés, az összefogás, az együttműködés fontosságát hangsúlyozza, vagyis békés, rendezett, kiszámítható viszonyokat szeretne, ám valami oka csak van annak, hogy ennek éppen az ellenkezője megy végbe.

Minden eddiginél fontosabbá válik tehát annak a kényes kérdésnek a tisztázása, hogy a világ bármilyen komplexitás esetén egy spontán önszerveződő rendszerként funkcionál, vagy van, esetleg kell lennie valamilyen, akár nyíltan megjelenő, akár rejtett módon működő szervező erőnek, ami összerendezi az egyre komplexebbé váló világ folyamatait. A dolog azért kényes téma, mert azonnal felsejlik, hogy ja, persze, már megint jönnek az összeesküvés-elméletek.

Ez az írás nem kíván állást foglalni ebben a kérdésben, inkább csak egy olyan feltevésfüzért ajánl a tisztelt olvasó megértő figyelmébe, amely feltevések végiggondolása talán segítséget jelenthet az egész problémakör jobb áttekintéséhez, megértéséhez.

Újra szeretném hangsúlyozni, hogy mindez talán nagyon elvont kérdésnek tűnhet, pedig nem az. Hogy egy egészen friss példával éljek, Orbán Viktor Rónai Egonnal az ATV Mérleg című műsorában folytatott beszélgetésének volt egy különösen drámai pillanata. (Az egész drámai volt, de számomra az itt következő volt a leginkább az.) A műsorvezető az amerikai kormány által nyújtott pénzügyi „védőpajzsra” utalva azt a kérdést szegezte a miniszterelnöknek, hogy ilyen nagy bajban van Magyarország? Ilyenkor persze azt várná az ember, hogy egy másfél évtizede regnáló miniszterelnök azonnal cáfol és jelzi, hogy nem, Magyarország egyáltalán nincs bajban, már csak azért sem, mert történetesen ő Magyarország miniszterelnöke. Ám nem ez történt, mert Orbán Viktor azt válaszolta, hogy de hát Magyarország mindig bajban van, majd azt tette még hozzá (nyilván Trianon és következményeire célozva), hogy az első világháború óta mindenképpen. Ez a váratlan mondat, meg úgy általában az egész beszélgetés is azt jelzi, hogy egy ország akkor van bajban, ha a világ rohamosan növekvő komplexitásához való alkalmazkodás akadályokba ütközik.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

És akkor most tekintsünk rá a világhatalmi rendszernek azokra a tektonikai mélységű változásaira, amelyek ebben az elmúlt tizenöt évben a legfőbb kihívást jelentették Magyarország és személy szerint Orbán Viktor mint miniszterelnök számára.

Nos, 2010-ben a világ hatalmi struktúrájának meghatározó tényezőjévé egy olyan komplexum vált, amely egy dinamikusan formálódó eurázsiai együttműködési rendszerre, vagyis Európa, Oroszország és Kína kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésére épült. Ez egy minden dimenzióban egymást kiegészítő elemekből önmagát megformáló rendszer volt, amely gyakorlatias előfeltételezéseken nyugodott. E „háromtest-együttműködés” mindhárom „teste” eltérő kulturális hagyományrendszerre épült, de kellően gyakorlatias volt ahhoz, hogy ezek az eltérő világértelmezési logikák egyáltalán ne jelentsenek fenyegetést az alapvetően gazdasági alapon álló rendszerre. Mint 2014-ben kiderült, egyetlen végzetesnek bizonyuló „hibája” volt ennek a „háromtest-birodalomnak”, az, hogy Amerika kimaradt belőle, és a „többi már történelem”. Az amerikai világbirodalom „válaszul” Ukrajnát katonai platformmá téve háborút provokálva proxyháborút indított Oroszország ellen, hogy ezzel lerombolja az őt súlytalanná tevő eurázsiai együttműködési rendszert. A háború azonban az amerikai birodalom számára most már kontraproduktívvá vált, és ezért tett egy ajánlatot Oroszországnak és Kínának, hogy inkább Európát kihagyva ők hárman hozzanak létre egy alternatív „háromtest birodalmat.” Ezt az ajánlatot Donald Trump a birodalom nevében már a januári beiktatási beszédében nyíltan megfogalmazta, amikor azt mondta, hogy kiváló személyes kapcsolata van az orosz és kínai elnökkel egyaránt, és szeretne is mihamarabb egy hármas találkozót. Azóta külön-külön már találkozott is velük, és komoly esély van arra, hogy ez a hármas találkozó Budapesten fog megtörténni, vagyis a „háromtest birodalom” szülőhelye a magyar főváros lesz.

Ha jelentős újabb és újabb súrlódásokkal is, de formálódóban van ez az alternatív „háromtest birodalom”, ám adódni látszik egy újabb probléma. Mégpedig az, hogy a világot meghatározó hatalmi hálózatok egy pontosan nehezen beazonosítható sűrűsödése egy „harmadik típusú” „háromtest birodalmat” szorgalmaz, amelynek az Atlanti-óceántól az Urálig tartó „Nagy-Európa”, egy Szibériával „kiegészített” (és ezzel „pacifikált”) Nagy-Kína és („kis”) Amerika képezné a „testeit”. Elég nehéz lenne nem észlelni, hogy ebből a háromtest birodalomból meg Oroszország maradna ki. Egyszerűen azért, mert e stratégia lényege Oroszország teljes katonai és társadalmi, gazdasági, politikai alávetése volna, egyszóval Oroszország megszűnne „tényező” lenni, ezért is nem szerepelne ebben a háromtestben.

És akkor most összefoglalva: Orbán Viktor másfél évtizednyi kormányzása alatt háromféle „háromtest birodalom” víziója épült fel, értelemszerűen azért, hogy a világ rohamosan elmélyülő komplexitása sikeresen kezelhető, és a világ ilyen módon stabilizálható legyen. Az elsőből Amerika maradt ki, a másodikból Európa, a harmadikból pedig Oroszország. Elgondolkodtató, hogy egyetlen „konstans” test van, amely mindhárom háromtest birodalomban szereplő, vagy fogalmazzunk így, egyikből sem „maradt ki”, és ez Kína.

Amikor tehát a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország mindig bajban van, akkor nagy valószínűséggel arra is célzott, hogy ha másfél évtized alatt háromféle „háromtest birodalom” víziója épült fel, és Magyarországnak e globális hatalmi örvénylés felől helyesen kellene ítélni, helyesen kellene dönteni és helyesen kellene cselekedni, akkor feltehetőleg erre gondolt. És bár ez ugyan nem vigasz, de emiatt nem csak egyedül Magyarország van bajban.

A szerző közgazdász

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.