Thomas Henry Huxley (1825–1895) angol biológus volt – mellesleg a regényíró Huxley dédapja –, és ismertsége onnan eredt, hogy dühödt lelkesedéssel támogatta Charles Darwin evolúciós elméletét. Ennek köszönhette a Darwin buldogja gúnynevet.
Huxley a 19. század második felének talán egyik legnagyobb összehasonlító anatómusa volt. Először gerinctelenekkel foglalkozott, fényt derítve számos korábban nem értett összefüggésre. Később áttért a gerincesek tanulmányozására, kifejezetten a csimpánzok és emberek közötti kapcsolatra. (Vajon ki lehet egyszer irtani a közgondolkodásból azt, hogy az evolúció szerint az ember a majomtól származik? Ezt sem Darwin, sem senki nem mondta soha. S maga az evolúció se áll semmiféle ellentétben se a hittel, se a vallással, se az abszolútumba vetett meggyőződéssel, és inkább ezt az egészet úgy kellene felfogni, mint a teremtő szándékainak és módszereinek tanulmányozását. Az evolúcióval foglalkozni kicsit olyan, mintha a teremtő folyamat lépcsőfokai előtt hajtanánk fejet. Lehet, van, aki szerint már ez is tiszteletlenség, de akkor az atomokat se vizsgáljuk, meg a molekulákat se, hisz azok meg a teremtett világ építőkövei.)
Huxley-től származik az a következtetés, mely szerint a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki, pontosabban a theropodákból. De igazság szerint ez, hogy „azokból fejlődtek ki”, nem igazán pontos és szakszerű definíció. És nem is teljesen igaz. Részigazság. A madarak azok dinoszauruszok. Az összes. Pont.
Tudjuk, a kékcinke látszólag messze van a T-Rextől, de a bálnák – jobb, ha tudjuk ezt is – meg nemcsak hogy emlősök, de páros ujjú patások, sőt a delfinek is. Mármint leszármazásilag. Mert a leszármazás a lényeg a rendszertanban. Az, hogy a madarak dinoszauruszok, csak az utóbbi pár évtizedben kezdett szélesebb körben elfogadottá válni, bár a csirkén – lássuk be – piszkosul feltűnő. Nézzük csak meg a csirkének a lábát! Nincs a teremtésben még egy élőlény, aminek a lába oly keveset változott volna és oly makacs állandóságot tükrözne, mint egy theropoda dinoszaurusz lába. A Velociraptor, az Ornithomimus meg a házityúk lába egy és ugyanaz, és ugyanolyan százmillió éve. Bámulatos.




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!