Akarjuk, hogy így beszéljenek rólunk, az apánkról, a lányunkról, a szomszédunkról? Ebben a tónusban? „Neki nincs bocsánat, bűnözőkkel szövetkezik, röhögd ki, köpd le, az a dolgod!”

Igen, ezek tényleg így gondolják, és ennek a légkörnek, ennek a gondolkodásmódnak a kialakulásáért legfőképp Magyar Péter a felelős. Az a gátlástalan, könyörtelen tahóság, ahogy ő az emberekkel viselkedik, érintkezik, ahogy pökhendin odaveti a hozzá kérdést feltevőknek, hogy „Köszönjük szépen, ne harsogja a propagandát, köszönjük, viszont látásra, köszönjük, kérem a következőt.” Magyar Péter úgy beszél emberekkel, mintha a cselédjei lennének. Mintha alattvalói. Mintha ölebek az ő állatkertjében, és vagy hasznosak neki, akkor kapnak koncot, és megsimogathatják őt, rajonghatnak érte, vagy nem gazsulálnak, akkor meg kifelé. Nem hasznosítható állatokat kilökni!

Az arisztokratában méltóság van. A kiskirályban van ez a kivagyiság, aki épp most foglalta el a szomszéd nemes úr várát, az első pár falut megszerezte árulással, de ez neki kevés, ő erdélyi vajda akar lenni, aztán meg király.

Ő kezdte el hirdetni, hogy aki nem ellenzéki, az gyilkosokkal, árulókkal, gazemberekkel, propagandistákkal, gonoszokkal szövetkezik, tehát az nem ember. És az emberek mindig követik a popsztárokat, sportolókat, celebeket, és a hozzá hasonlókat is. Főleg, ha azt látják, hogy itt lehet gátlástalanul más becsületébe gázolni, kárörvendően röhögcsélni, nem fárasztanak ilyen unalmas szövegekkel, mint kereszténység, nemzet, hagyomány, család, tisztelet.

Ő maga csinálta pontosan ugyanezt a saját feleségével, gyermekeinek anyjával. És sikeres, napszemüveges, slimfit, az unió üdvöskéje. Ez tehát a recept.

Gyerekkorában mindenki azt hallotta a szüleitől, hogy leskelődni nem szabad. Nem szép. Illetlenség. Ma a tömeg valóságshow-t néz szabad perceiben, mert leskelődni nemcsak ér, hanem kifejezetten jó. Ahol minden relatív, ott minden relatív. És a füle tövéig zsigeri Orbán-gyűlölő Jámbor húsz év alatt egyszer engedett meg magának egy olyan posztot, hogy az ellenséget nem kell ízekre szaggatni bármilyen apróságért. És relatívvá lett a sokéves orbánozás, a sajátjai fordultak ellene. Mert disznók elé gyöngyöt szórni nemcsak felesleges, de veszélyes is.

Nem szégyellik leírni, hogy a vérünket akarják. A lincselés egyelőre csak virtualitásban zajlik. Vissza kell őket szorítani! Kemény. Innét már csak egy lépés, hogy ne egy idegenre mondják ezt, hanem a szomszédra, ismerősre, barátra.

Ugye nem akarjuk? És ezt a világot se, amit ezek képviselnek. Akkor viszont nincs más mód, áprilisban nagyon meg kell őket verni, különben majd bántják az anyádat, gyereked, barátodat. És ez nem vicc. „Mentek a böribe” – ahogy mindig mondják.