Az Eurostat adatközlései közül a szerdai októberi inflációs adatokat, illetve a csütörtökön megjelenő szeptemberi építőipari adatokat érdemes kiemelni. Az előzetes adatok alapján októberben 2,1 százalékot tett ki az eurózóna inflációja, ezzel immár hónapok óta a kétszázalékos jegybanki cél közelében alakul a pénzromlás üteme.
Fennmaradt ugyanakkor a kettősség is a tagországokban:
- Észtországban,
- Horvátországban,
- Lettországban
- és Ausztriában 4 százalék vagy afeletti,
- Franciaországban
- vagy Cipruson pedig 1 százalék alatti áremelkedést regisztráltak.
A második becslésből kiderül minden uniós ország októberi inflációs adata.
Az építőipari termelés augusztusban stagnált éves alapon az EU-ban, de a megelőző hónapokban is csak egy százalék körüli növekedések látszódnak. Az ágazat az elmúlt időszakban sem tudott a növekedés motorja lenni, a termelési szint tartósan elmarad a 2023-ban tapasztalttól is. Jelentősek a tagállamok közötti különbségek is, a legnagyobb országok közül Franciaországot és Németországot visszaesés, míg Spanyolországot vagy Olaszországot inkább érdemi bővülés jellemzi idén. Az adatközlésből megtudhatjuk, hogy hozott-e fordulatot az ősz az ágazatban.
Várhatóan a hétfő napon publikálja az Európai Bizottság a legfrissebb előrejelzését, amelyben részletesen bemutatja, hogy milyen gazdasági pályát vár az uniós tagországokban, illetve hogy miként módosultak a várakozások a május 19-én megjelent tavaszi előrejelzés óta.
Az amerikai kormányzati leállások miatt rendkívül fontos adatközlések (GDP, infláció, foglalkoztatás) maradtak el, amelyek megjelenését a piacok is figyelik, és rendszerint reagálnak rá a deviza- és tőzsdepiacok is. A kormányzat újraindulásával párhuzamosan így adatdömping várható, egyelőre még nem ismert, hogy milyen rendben, amelyek ennélfogva jelentős turbulenciákat okozhatnak, akár még a forint árfolyamában is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!