Tovább nőnek a bérek, beruházási adatok is jönnek: izgalmas gazdasági hét elé néz Magyarország és Európa

A bérnövekedés várhatóan tartja eddigi átlagos 9 százalékos üzemét. Ugyanakkor a harmadik negyedévi adatok alapján még nem jött el a beruházások fordulata. Az uniós tagállamok inflációjában kettősség figyelhető meg, a héten kiderül, hol volt gyorsabb vagy lassabb a pénzromlás üteme. Az amerikai kormányzati leállások miatt rendkívül fontos adatközlések (GDP, infláció, foglalkoztatás) maradtak el, az újraindulással adatdömping várható.

Az unión belül az infláció tekintetében két csoport van, igencsak eltérő a tagországok pénzromlása Forrás: AFP

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden publikálja a szeptemberi kereseti adatokat, míg pénteken a harmadik negyedéves beruházási statisztika gyorsbecslését. A kereset dinamikája éven belül jellemzően kismértékben ingadozik, a vállalatok döntő hányada év elején dönt a bérfejlesztések mértékéről, ami aztán az egész éves emelkedés ütemét meghatározza – ismertette lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

A július–szeptemberi időszakban még nem jött el a beruházások fordulata
Fotó: Kallus György

Az idei év első 8 hónapját 9,1 százalékos átlagkereset-növekedés jellemezte, várhatóan a szeptemberi adat is ekörül alakult. A vállalkozások körében volt kismértékben alacsonyabb, 8,9 százalékos a béremelkedés, miközben a költségvetési szférát 9,3 százalékos növekedés jellemezte. Utóbbi területen várható kismértékű gyorsulás, szeptemberben jelenik meg a pedagógusok körében a teljesítményértékelésen alapuló bérfejlesztés hatása, illetve a területi közigazgatásban dolgozók 15 százalékos béremelése is – tette hozzá.

Jönnek a beruházási adatok is

A harmadik negyedéves beruházási adatok esetében, tekintettel a GDP-adatra is, arra számítunk, hogy a július–szeptemberi időszakban még nem jött el a beruházások fordulata, éves és negyedéves alapon is mérséklődhettek az invesztíciók, azonban ennek mértéke érdemben lassulhatott. A részletes adatokat, hogy mely területek hogyan teljesítettek, a KSH csak egy héttel később teszi közé – mutatott rá Molnár Dániel.

Kedden délután tartja az MNB monetáris tanácsa a kamatdöntő ülését. Jelentős meglepetést jelentene, ha változnának a monetáris kondíciók vagy akár csak a jegybanki kommunikáció. Habár az infláció az elmúlt hónapokban stabilizálódott 4,3 százalékon, miközben a havi átárazások is azt jelzik, hogy nincs árnyomás a gazdaságban, azonban az árrésstopok kivezetésének ütemezése és a magas inflációs várakozások továbbra is óvatosságra inthetik a döntéshozókat. Szintén a kivárást erősítheti, hogy bár a forint tovább erősödött, a külpiacokkal kapcsolatos bizonytalanság változatlanul jelentős, a Fed folytatódó kamatcsökkentése kapcsán is felmerültek a kérdőjelek a kormányzati leállás nyomán elmaradt adatközlések miatt, így pedig a stabilitást a szigorú kamatkörnyezet fenntartása támogatja – hívta fel a figyelmet a vezető elemző.

Az Eurostat adatközlései közül a szerdai októberi inflációs adatokat, illetve a csütörtökön megjelenő szeptemberi építőipari adatokat érdemes kiemelni. Az előzetes adatok alapján októberben 2,1 százalékot tett ki az eurózóna inflációja, ezzel immár hónapok óta a kétszázalékos jegybanki cél közelében alakul a pénzromlás üteme. 

Fennmaradt ugyanakkor a kettősség is a tagországokban: 

• Észtországban, 
• Horvátországban, 
• Lettországban 
• és Ausztriában 4 százalék vagy afeletti, 
• Franciaországban 
• vagy Cipruson pedig 1 százalék alatti áremelkedést regisztráltak. 

A második becslésből kiderül minden uniós ország októberi inflációs adata.

Az építőipari termelés augusztusban stagnált éves alapon az EU-ban, de a megelőző hónapokban is csak egy százalék körüli növekedések látszódnak. Az ágazat az elmúlt időszakban sem tudott a növekedés motorja lenni, a termelési szint tartósan elmarad a 2023-ban tapasztalttól is. Jelentősek a tagállamok közötti különbségek is, a legnagyobb országok közül Franciaországot és Németországot visszaesés, míg Spanyolországot vagy Olaszországot inkább érdemi bővülés jellemzi idén. Az adatközlésből megtudhatjuk, hogy hozott-e fordulatot az ősz az ágazatban.

Várhatóan a hétfő napon publikálja az Európai Bizottság a legfrissebb előrejelzését, amelyben részletesen bemutatja, hogy milyen gazdasági pályát vár az uniós tagországokban, illetve hogy miként módosultak a várakozások a május 19-én megjelent tavaszi előrejelzés óta.

Az amerikai kormányzati leállások miatt rendkívül fontos adatközlések (GDP, infláció, foglalkoztatás) maradtak el, amelyek megjelenését a piacok is figyelik, és rendszerint reagálnak rá a deviza- és tőzsdepiacok is. A kormányzat újraindulásával párhuzamosan így adatdömping várható, egyelőre még nem ismert, hogy milyen rendben, amelyek ennélfogva jelentős turbulenciákat okozhatnak, akár még a forint árfolyamában is.