Az offshore-hullám elérte a lakásépítést is, amit lakástulajdonosok és építési vállalkozók egyaránt bánnak, s ezzel a szakmai szervezeteik is tisztában vannak. – Az elmúlt időszakban számos panasz érkezett hozzánk egyes, azóta a magyar piacról kivonult lakásépítő vállalkozásokkal kapcsolatosan – fejtette ki lapunknak Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. – Ezért megvizsgáltuk, miként működnek az ilyen „vállalkozások”.
A cégek végső tulajdonosai jellemzően offshore vállalatok, amelyek általában egyfős irodát nyitnak, és – hogy ne lehessen utolérni a tulajdonost – több céget közbeiktatva nagyobb lakásberuházásokat indítanak, az esetek jó részében kifejezetten olcsó telkeken. A hiteleket magyar bankoktól veszik fel, és a magyar alvállalkozóknak sokszor fél áron adják ki a generálkivitelezési munkákat.
Miután beszedték a vételárat a vásárlóktól – de legkésőbb a beruházás elkészülte után –, eltűnnek az országból. Általában nem vagy nem teljesen fizetik ki az alvállalkozókat, s garanciális kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, ami komoly veszteséget jelent a kivitelezőknek és a lakásvásárlóknak egyaránt. Gazdálkodásukat jól jellemzi, hogy adót alig vagy egyáltalán nem fizetnek, előfordul, hogy még mérleget sem készítenek. A vizsgálat eredményét a Malosz eljuttatta a minisztériumhoz, de érdemi intézkedés nem történt.
– A kifogásolt cégek többféle trükkel is nehezítik a vásárlók életét. Nem ritka, hogy extra díj fejében elvállalnak olyan pluszfejlesztéseket egy-egy nagyobb beruházáson, mint például napkollektorok elhelyezése vagy kertépítés, kifizettetik a vásárlókkal, s aztán úgy vonulnak ki az országból, hogy ezeket „elfelejtik” teljesíteni – fejtette ki lapunknak Leitner József, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szervezetének szakértője. – Meggyőződésem, hogy a cég, amely így hagyja el a magyar piacot, nem is azzal a szándékkal érkezett ide, hogy hosszú távon fejlesszen.
Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy a piac jelentősen gyengült, s a becsületes fejlesztők jó része komoly értékesítési nehézségekkel küzd: Budapesten például százával állnak az üres irodák és az eladatlan lakások. A befülledt piacot jól jellemzi, hogy a korábbi 16-17 eurós bérleti díj feléért is alig lehet bérlőt találni, különösen, ha nem a legjobb helyen található az ingatlan.
– A piac kétségtelenül jelentősen visszaesett, de nem lesz örökre ilyen gyenge. A stabil vállalkozások ezt az időszakot használják ki arra, hogy eddig felhalmozott tőketartalékaikból újabb beruházásokat készítsenek elő, illetve hogy áttekintsék, esetleg újraértékeljék üzletpolitikájukat. Ők azok, akik a piacot elhagyók helyére pályáznak. Úgy gondolom, a piac lassan magára talál, s a jövő év végére, de legkésőbb 2012 elejére ismét stabil lesz, ahol megtalálják számításaikat a tisztességes fejlesztőcégek – foglalta össze véleményét Leitner József.
Hasonlóan vélekedik Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, aki szerint azok a fejlesztők, akik az áfaemelést követően, illetve a válság beütésekor nem voltak konkrét fejlesztésekben, kivárnak, vagy már el is hagyták a magyar piacot. Szerinte az alapkamat-csökkentésnek köszönhetően ősztől talán megkezdődik a gazdasági fellendülés, amely az ingatlanpiacot is dinamizálhatja valamelyest.

Ugye önökkel is előfordult már, hogy valakitől kaptak csak úgy, egy csomó pénzt?