Jelentősen átalakítaná a médiafelügyelet rendszerét, valamint a közmédiumokat is a parlamentnek benyújtott fideszes javaslatcsomag. A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megszűnik; az eddigi tevékenységeik egyetlen szuperszervezet, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezési körébe kerülnek majd át. A hatóság szervezetén belül, de autonóm egységként működik majd a Médiatanács, amely gyakorlatilag az ORTT jogutódja lesz. Az NMHH elnökét a miniszterelnök nevezi majd ki, mandátuma kilenc évre szól, és megbízatása korlátlan alkalommal megújítható. Az NMHH kinevezett elnöke egyszersmind a Médiatanács elnökhelyettese is lesz, a tanács elnöki tisztségét végül a parlament kétharmados döntésével nyerheti el. A Médiatanácsnak az elnök mellett négy tagja is lesz. Őket is kétharmaddal választja az Országgyűlés. A tagok személyére parlamenti jelölőbizottság tesz majd javaslatot. A bizottságban minden párt egy-egy taggal képviseltetheti magát, de a tagoknak az őket delegáló párt parlamenti mandátumarányával megegyező szavazata lesz. A Médiatanács tagjaira első körben egyhangú javaslatot kell tenniük, ha ez nem sikerül, elég a kétharmados bizottsági ajánlás is. Ha ezzel az aránnyal sem sikerül az ORTT jogutódjának tagjaira javaslatot tenni, a parlamenti jelölőbizottság mandátuma megszűnik, és új testületet kell felállítani. Az elnökkel együtt öttagú Médiatanács egyszerű többséggel hoz döntéseket.
Az elektronikus médiafelügyelet mellett jelentősen átalakul az MTV, a Magyar Rádió, a Duna TV és az MTI tulajdonosi köre is. A Duna TV-t tulajdonló és felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a távirati iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete megszűnik, az MTV Közalapítvány átalakulásával pedig létrejön a Közszolgálati Közalapítvány nevű szervezet, amely mind a négy médium felett gyakorolja a tulajdonosi és az ebből adódó felügyeleti jogokat. A testület irányító szerve a kuratórium, ennek négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre; a tagság egyik felét a kormányoldal, másikat az ellenzék jelölheti. A kuratórium élén az elnök áll, akit a Médiatanács delegál. A médiumok vezetőit a törvénymódosítás hatálybalépése után nem elnöknek, hanem vezérigazgatónak hívják; elnökké a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának döntése alapján lehet válni.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a Fidesz „szakmai megfontolásokat nélkülöző hatalomkoncentrációt” készít elő a médiával kapcsolatos törvényjavaslataival, amelyekről nem egyeztetett az ellenzékkel.

Így telt Gyárfás Tamás első napja a börtönben