Szlovéniában tegnap népszavazást tartottak arról, hogy elfogadják-e a döntőbíróság határozatát a 18 éve tartó szlovén–horvát határvitákra. A szlovének többsége támogatta a megállapodást, az első eredmények szerint a választópolgárok 52,71 százaléka igennel, 47,29 százaléka nemmel szavazott.
Tulajdonképpen három határkérdésről van szó, amelyek miatt Ljubljana már egy éve blokkolja Horvátország további uniós közeledését. A népszavazás előtt a szlovén ellenzék keményen szembeszállt a döntőbírósági megállapodással, mert az szerinte nem szavatolja a Szlovénia számára kedvező megoldást, a kormány viszont megállapodást sürget – bármilyen is lesz –, hogy rendezze a kapcsolatát Horvátországgal. A közvélemény jó része azt is kifogásolja, hogy egyáltalán referendumra utaltak egy ilyen kérdést, amelyet sem a szakemberek, sem a politikusok nem tudtak megoldani.
Kulcsfontosságú Szlovéniának, hogy vajon az öttagú, nemzetközi bírákból álló testület lehetővé teszi-e számára a kijáratot a nyílt tengerre. A Pirani-öbölről van szó, amelyet mindkét fél magáénak tart, s Szlovénia csak ezzel a kijárattal válhatna tengeri országgá, ám ehhez Horvátországnak le kell mondania vizei egy részéről.
A népszavazáson született „igen” azonban nem oldotta meg Horvátország minden gondját az uniós közeledést illetően, hiszen ehhez kétharmados többség kell a szlovén parlamentben, s az ellenzék máris bejelentette, hogy erre nem számíthat a kormány. A térség szempontjából azonban igen pozitív hatása lehet, hiszen példaként szolgálhat a horvát–szerb és a horvát–montenegrói határviták megoldására. A mostani népszavazás így közvetve az egész térség uniós integrációját érinti.
origo.hu
Szelektív a balliberálisok emlékezete, pedig az ukrán kémmel szelfiztek
