A sukorói csereszerződésben a Velencei-tó partján lévő területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túlértékelték – tudatta tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely szerint az elkészült szakvélemények alapján összesen 1,327 milliárd forint értékkülönbség állapítható meg a csereügylet kapcsán. Mint ismert, a vagyonkezelő 2008 elején cserélt el három, összesen 182 hektárnyi, Joav Blum magyar–izraeli állampolgár tulajdonában álló albertirsai és pilisi telket egy sukorói 70 hektáros tóparti telekre. Blum kifizette a vagyonkezelő által akkor megállapított 296,6 millió forintos értékkülönbözetet, és befektetőtársaival kaszinót is magában foglaló szórakoztató-üdülő komplexumot tervezett.
Megkeresésünkre Keresztes Imre főügyész tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértői adatok cáfolni látszanak azt, hogy fennálltak volna a földcsere feltételei. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szabályzata szerint amenynyiben a két terület közötti értékkülönbözet meghaladja a 15 százalékot, nagy értékű ingatlanok esetében pedig a 10 százalékot, akkor az állami földet pályázat útján kell értékesíteni. A két gyümölcsös és a Velencei-tó partján fekvő mintegy 70 hektáros terület közötti értékkülönbözet még a legszerényebb értékbecslés alapján is meghaladta a 25 százalékot, míg az ügyészség által megrendelt értékbecslések nem kevesebb, mint kilencszeres értékkülönbözetet mutattak. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a Pest megyei gyümölcsöseit felajánló Joav Blum kifizette a közel 296,6 millió forintot, akkor is ingyen kapta meg a sukorói telek értékének kétharmadát – tette hozzá a főügyész, aki arról is beszámolt, hogy a nyomozás személyi bizonyítási eljárással folytatódik, vagyis megkezdődnek a kihallgatások.
Lapunk 2008. év végén tárta fel, hogy az MNV elcserélte az állam tulajdonában lévő 70 hektáros tóparti területet. Mint akkor kiderítettük, a Joav Blum által először felajánlott 81,5 hektáros albertirsai gyümölcsös nem bizonyult elégségesnek a csere lebonyolításához, mivel túl nagy volt az értékkülönbözet. Így a csere előtt az izraeli befektető – feltételezhetően bennfentes kormányzati nyomásra – még vásárolt egy 99 hektáros pilisi gyümölcsöst. Később az utóbbi területről kiderült, hogy az állam éppen ezen keresztül vezetné az M4-es autópályát. Az útépítésre szánt területet egyébként az állam a mindenkori szokásának megfelelően kisajátíthatta volna, s ez esetben az ügyészség szerint mindössze 15,2 millió forintot kellett volna fizetnie.
Mindezek alapján joggal vetődött fel annak a gyanúja, hogy az MNV ismét magánfelkérésre hajtott végre olyan jogi ügyletet, amely alapján egy értékes terület került ki az állam tulajdonából. Az ügyletben való érintettségük miatt felvetődik Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója, Bajnai Gordon korábbi fejlesztési miniszter, majd miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felelőssége is. Az izraeli befektetői csoport által felvázolt fejlesztési tervet lényegében képtelenség megvalósítani a hetvenhektáros területen, arra ugyanis a tervezett kaszinó, szálloda, golfpálya és más, szórakoztatást szolgáltató építmény egyszerűen nem férne el.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és tárcavezetői együttesen döntöttek a kabinet utolsó ülésén arról, hogy a Velencei-tó északi partján, Sukoró külterületén található hetvenhektáros vízparti részen tervezett kaszinókomplexum kiemelt állami beruházási minősítést kapjon. Az ügyben külön nyomozást indított a vádhatóság, amely már kihallgatta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnököket.
origo.hu
Döbbenetes videó leplezi le Brüsszel hazugságát az oroszokról
