Amint arról Herszon város korábbi ukrajnai polgármestere, Vlagyimir Saldo beszámolt, az orosz csapatok megerősítették erődményeiket a Dnyeper deltájában, és készen állnak a további fejleményekre. Robert C. Castel ennek kapcsán kiemelte, hogy a folyóknak, ahogy a történelem során mindig, ma is óriási a szerepe. Nemcsak geopolitikai, de lélektani szempontból is óriási lenne a jelentősége, ha Oroszország jelentős átkelést hajtana végre a Dnyeperen.
Ukrajnának van több hajózható folyója, de a legfontosabb ezek közül a Dnyeper. Ha megvizsgáljuk azt, hogy miből áll Ukrajnának a gazdasága, mit exportál a világba Ukrajna, kiderül, hogy általában alacsony hozzáadott értékű árukat. Ezeket csak úgy éri meg exportálni, hogyha az ember ezeket nem helikopterrel exportálja, hanem hajóval, ami a létező legolcsóbb szállítás a világon, és ez adja az egyik fontosságát a Dnyepernek. A másik, hogy egy természetes határt képez. Tehát amíg az oroszok a határnak a keleti és az ukránok a nyugati oldalán vannak, addig van egy természetes akadály. Abban a pillanatban, ahogy az oroszoknak sikerült megvetni a lábukat a másik oldalon, akkor ez egy lélektani dolog is, hogy az oroszok már ott vannak a folyó másik oldalán
– magyarázta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
A közelmúltban többen felvetették, hogy fegyvergyártó nagyhatalommá válhat Ukrajna. Vannak olyan statisztikák is, miszerint Kijev több fegyvert gyárt, mint a NATO-országok összesen. Kérdés, hogy mi lesz a háború után.
A szakértő kiemelte, hogy a szovjet időkben az ukrán-szovjet köztársaság egy rendkívül fontos fegyvergyártó bázisa volt a Szovjetuniónak. Ott gyártottak többek között interkontinentális ballisztikus rakétákat, repülőgépeket, hajókat Mikolajivban, harckocsikat Harkivban, páncélozott csapatszállító járműveket Harkivban, Lviv környékén és így tovább. Ezek az ipari bázisok szinte mind Ukrajnának a keleti részén voltak. Amellett, hogy Donbassz képezte Ukrajnának az egyik legfontosabb bányászati és ipari bázisát, ezek a hadiipari bázisok is vagy olyan területen vannak, amiket az oroszok már elfoglaltak, vagy pedig olyan területen vannak, amiket az oroszok közvetlenül fenyegetnek.
Hogyha északról vesszük a dolgot, Harkiv, Zaporizzsje, Dnyipro, Mikolajiv a Fekete-tenger partján, ahol egy nagyon fontos hadikikötő és hadihajó gyártó létesítmények voltak, ezek látótávolságban vannak az oroszoktól, és ha az oroszok tesznek még egy erőfeszítést, és elfoglalják ezeket a nagy központokat, akkor elveszik Ukrajnától ezeket a hadiipari bázisokat is. Úgy gondolom, hogy úgy is lehet tekinteni erre a háborúra, mint egy orosz erőfeszítésre, hogy ezeket a hadiipari telepeket, bázisokat megkaparintsák Harkivtól egészen Mikolajivig a front teljes hosszán. A másik, hogy én is olvastam ezt a hírt, hogy Ukrajna több tüzérségi löveget gyártott tavaly, mint a NATO összesen, de ez önmagában nem jelent semmit.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy hosszabb telefonbeszélgetést folytattak a héten. Úgy tűnik, hogy ezek az eredmények még nem a tűzszünet és a béke irányába mutatnak, Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin szándékai nem valószínű, hogy közvetlenül most a tűzszünetre és a békére irányulnak, hiszen úgy gondolja, hogy Oroszország nyerésre áll.
