A British Medical Journal (BMJ) bírálta az Egészségügyi Világszervezetet az újinfluenza-világjárvány kezelése miatt: a tekintélyes orvosi folyóirat szerint a WHO eljárását beárnyékolta a titkosítás és az összeférhetetlenség. A BMJ által a napokban közreadott jelentés rámutatott arra: a vírusellenes szerek alkalmazására vonatkozó WHO-előírásokat olyan szakemberek dolgozták ki, akik konzulensként anyagi juttatásban részesültek e készítmények két vezető gyártójától, a Roche-tól, valamint a GlaxoSmithKline-tól (GSK). A jelentés szerint – amelynek társszerzője a nonprofit Bureau of Investigative Journalism londoni székhelyű oknyomozó újságíró-szervezet – a WHO saját előírásait megsértve nem hozta nyilvánosságra az összeférhetetlenség ezen eseteit. Emlékeztettek arra, hogy amikor a WHO 2009 júniusában pandémiának (világjárványnak) minősítette a helyzetet, a kormányok világszerte dollármilliárdokat költöttek a sietősen előállított oltóanyagok megvásárlására. A hatalmas készletek jelentős részét azonban nem használták fel, miután a járvány a megjósoltnál kevésbé volt veszélyes. Ez viszont azt a gyanút keltette, hogy a gyógyszeripar illetéktelen befolyást gyakorolt a WHO döntéseire – olvasható a cikkben. A tekintélyes lap írása foglalkozik a WHO tavaly alakult titkos tanácsadó testületével, a vészhelyzetbizottsággal is, amelynek abban kellett segítenie a világszervezetet, hogy kell-e egyáltalán pandémiának minősíteni a világjárványt. A szerzők szerint a testület tizenhat tagja közül legalább egy szakértő fizetséget kapott 2009-ben a GSK-tól. A WHO korábban megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza a testület tagjainak névsorát, mondván, így kívánja őket megvédeni az ipar részéről megnyilvánuló esetleges nyomástól.
Súlyosan csorbult a WHO szavahihetősége – hangsúlyozta szerkesztőségi cikkében Fiona Godlee, a British Medical Journal szerkesztője. Szerinte ahhoz, hogy a WHO kiköszörülje a csorbát, a világszervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a vészhelyzetbizottság tagjainak névsorát, ahogy az összeférhetetlenségek esetleges eseteit is, s szigorúbb szabályozást kell kidolgoznia, hogy kivédje a döntéshozatal üzleti befolyásolását.
Nem ez az első éles bírálat a WHO-val szemben. Hónapokkal ezelőtt az Európa Tanács (ET) strasbourgi székházában nyilvános meghallgatást is tartottak az ügyben, az ET egyik német képviselője, Wolfgang Wodarg kezdeményezésére. Többen szintén azt hangsúlyozták az ülésen, hogy az új influenza nem valóságos pandémia, hanem áljárvány, amelyet a gyógyszeripari lobbi a veszély eltúlzásával erőltetett a világra, hogy minél nagyobb mennyiségű oltóanyagot sózzanak el. A meghallgatáson jelen volt Fukuda Keidzsi, a WHO főigazgató-helyettese is, aki határozottan cáfolta a gyógyszeripar részéről történt nyomásgyakorlás vádját.
A Times internetes oldala egy másik szakembert, Paul Flynnt idézte nemrég, aki jelentést készített a H1N1-ről az Európai Bizottságnak. Ebben azt hangsúlyozta: az egészségügyi szervezet eltúlozta az új influenza hatásait, illetve döntéseit valószínűleg nagyban befolyásolták a gyógyszergyártó vállalatok. Ezzel eljátszották az emberek bizalmát, és ez egy esetleges újabb járvány esetén végzetes lehet – szögezte le.
Mint arról lapunk tegnap beszámolt: Magyarországon körülbelül 800-900 ezer adag, térítésmentesen beadható vakcina maradt meg. Ezekért az állam körülbelül egymilliárd forintot fizet – ütemezve – a gyártó Omninvest Kft.-nek, akkor is, ha a fel nem használt tételeket meg kell semmisíteni. A gyártó egyébként nemrég azt kérte az Országos Gyógyszerészeti Intézettől, hogy hosszabbítsa meg a vakcinák egyébként hamarosan lejáró szavatossági idejét.
origo.hu
Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet
