Megújítja az Orbán-kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az októberben lejáró szerződést – közölte tegnap Szapáry György. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszterelnöki főtanácsadó lapunknak elmondta: hazánk hitelezőjével a hivatalos tárgyalásokat július elején kezdi meg a kabinet, amely decemberig kívánja meghosszabbítani az októberben lejáró jelenlegi megállapodást. Szapáry ezenkívül lehetségesnek nevezte, hogy a kormány egy második programot is kezdeményez a valutaalap illetékeseinél, ez az elővigyázatossági megállapodás egészen jövő év végéig lenne érvényben. A főtanácsadó egyértelművé tette: a kormány nem tervezi, hogy lehívja a jelenlegi hitelkeret még rendelkezésre álló részletét, mert hazánk fizetőképessége helyreállt. Mint mondta, a fennmaradt forrásokat csak akkor lehet felhasználni, ha rendkívüli esemény történik a világgazdaságban, s ez a kölcsön lehívására kényszeríti Magyarországot.
A költségvetéssel kapcsolatban Szapáry arra hívta fel a figyelmet, hogy kiigazító intézkedések nélkül az idei hiány elérné a GDP 4,8-5 százalékát.
Az IMF Magyarországért felelős vezetője, Christoph Rosenberg múlt héten már üdvözölte a kormány elkötelezettségét a hiánycél iránt, és biztatónak nevezte a korrekciós intézkedéseket. Hasonló véleményt fogalmaztak meg az Európai Bizottság illetékesei, akik jelezték, hogy a magyar kormánnyal azokról a kötelezettségekről is egyeztetnek, amelyek biztosítják a három százalék alatti deficitet jövőre.
A 2008 novemberi IMF/EU- hitelmegállapodásban szereplő húszmilliárd eurós hitelcsomagból hazánk eddig 14,3 milliárd eurót hívott le több részletben. Az összeg nagyobb részét a valutaalap biztosította hazánknak, az EU-tól összesen 5,5 milliárd eurót vettünk fel.
Mindeközben a Reuters tegnap közzétette legújabb felmérését, s eszerint a pénzpiaci elemzők megalapozottnak tartják az új kormány célkitűzéseit. A szakemberek jelenleg 4,1 százalékos idei hiányt jeleznek előre, amellyel másfél éve tartó trendet törnek meg a költségvetési kilátások tekintetében. Tavaly január óta először fordult elő ugyanis, hogy javult a deficitre vonatkozó prognózis, hiszen egy hónappal korábban még ötszázalékos deficittel kalkuláltak a piacok.
Megvétózott tartalékalap. Szlovákia átértékeli a Görögországnak nyújtandó segítséget, és nem kíván hozzájárulni annak a 750 milliárd eurós tartalékalapnak a létrehozásához sem, amely a későbbiek során bajba jutott országokat védené meg az államcsődtől. Iveta Radicová, a négy jobbközép párt kormányfőjelöltje tegnap bejelentette: Brüsszelben szeretnék megnyitni a görög segély kérdését, mert „igazságtalan, hogy az euróövezet legszegényebb országaként Szlovákia 814 millió eurós hitelt vegyen fel egy gazdag, de felelőtlen ország megsegítésére”. A 750 milliárdos tartalékalapba az euróövezetnek összesen 440 milliárd euróval kellene hozzájárulnia, Iveta Radicová szerint azonban „az alap kialakítása a lehető legrosszabb megoldás, mert felelőtlenségre ösztönzi a politikusokat a takarékos és felelős magatartás helyett”. Az euróövezet tizenhat országából tizenöten már aláírták a tartalékalapról szóló egyezséget, Szlovákia hozzájárulása nélkül azonban a megállapodás nem léphet életbe. Egy nevét elhallgatni kívánó magas rangú európai bizottsági hivatalnok szerint komoly csapás érné az európai pénzügyi stabilitás mechanizmusát, ha Szlovákia tényleg nem hajlandó fizetni.
A megbukott Fico-kormány egyébként még nem zárta le a tavalyi gazdasági évet, csak előzetesen jelezte, hogy 6,7 százalékos költségvetési hiány keletkezett. Mivel azonban a deficit nem tartalmazza az állami vállalatoknak korábban nyújtott ötszázmillió eurós hitelt, szakértők szerint a büdzsé valós vesztesége meghaladja a hét százalékot. (N. S.)
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
