Egy hónappal a Deepwater Horizon olajkitermelő platform felrobbanása után még mindig nem tudni, képes lesz-e megfékezni az olajömlést a Mexikó-öbölben a British Petroleum (BP). Andrew Gowers, az elsüllyedt fúrótornyot üzemeltető BP szóvivője tegnap reggel azt mondta, leghamarabb 24 óra elteltével derül ki, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket a „top kill” nevű eljárás, amelynek segítségével nehéziszapot juttatnak a mélytengeri kút megsérült kitörésgátló szerkezetébe – adta hírül a BBC. A műveletet csütörtökön néhány órára felfüggesztették, hogy ellenőrizhessék az eredményt, majd újraindították. A kutat az „iszapfürdő” után betonnal borítják majd be.
A legfrissebb becslések szerint eddig naponta 2,300 millió liter nyersolaj jutott a tengerbe, jóval több, mint az Exxon Valdez tankhajó 1989-ben bekövetkezett alaszkai balesete után. A zátonyra futott tankhajóból kiömlő 50 millió liter olaj minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozta.
A Mexikói-öbölben a szennyezés semlegesítésére a vízbe szórt vegyszerek újabb veszélyt hordoznak, az amerikai partok felé tartó olajfolt távol tartásában a parti őrségnek segítő halászhajókon már négyen rosszul lettek. A fejfájásra, szédülésre, hányingerre és mellkasi fájdalomra panaszkodók egyikét mentőhelikopterrel kellett kórházba vinni. A védekezésben segédkező 125 halászhajót visszarendelték a louisianai partokhoz – írta az AP.
Barack Obama amerikai elnök, akitől a választók 60 százaléka erélyesebb fellépést vár az olajvállalatokkal szemben, tegnap az olajfolttól leginkább tartó Louisianába látogatott.

Mohács, Berlin, Szent István – Évszámok, amiket illene tudni