Két évre kapta meg a kongreszszustól a pártelnöki mandátumot, mekkora esélyét látja, hogy kitölti ezt az időszakot?
– Ez két okból is valószínű: egyrészt egy komoly pártban nem lehet félévente tisztújítást tartani, másrészt pedig most a szocialista pártnak stabilitásra van szüksége. Egyébként eddig minden pártelnök kitöltötte a mandátumát.
– Gyurcsány Ferencet leszámítva, aki végül maga vált meg a pártelnöki széktől. Az első komoly megméretés mindenesetre, amely a párt előtt áll, az őszi választás lesz. Mit vár az önkormányzati választásoktól?
– Azért dolgozunk, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el. Minden segítséget megadunk a jelöltjeinknek, hogy a maximumot hozzák ki minden körzetből.
– Mégis mit tartana jó eredménynek?
– Felesleges jósolni. Keményen megdolgozunk a választók bizalmáért: én is mindenhová elmegyek, ahová hívnak a kampányban, és ezt kell tegye mindenki más is.
*
– A kampány hivatalosan is elkezdődött azzal, hogy Sólyom László köztársasági elnök megjelölte a választások dátumát. Milyen kampányra készül az MSZP?
– Az új törvényi szabályozás behatárolja a lehetőségeket, úgyhogy rövid és intenzív kampány lesz. Látható módon a Fidesz úgy írta át az önkormányzati választásokról szóló törvényt, hogy ők kedvező helyzetben legyenek, az ellenzéki pártok, a civil és független jelöltek pedig hátrányos helyzetbe kerüljenek. A cél nyilván az volt, hogy a politikai ellenfél labdába se nagyon rúghasson.
– Az új elnökség tagjai közül egyedül Kovács László tűnik olyannak, aki mozgósítani tudja a baloldali szavazókat. Ebből a szempontból nem erőtlen az új pártvezetés?
– Az elnökségben tizennégy ember tud mozgósítani, és sok más olyan politikusunk van, akikre lehet építeni a mozgósításhoz. A személyre szabott feladatokat a közeljövőben kiosztom, mert mindenkinek kell munkát és felelősséget vállalnia a kampányban, hiszen, látva a Fidesz törekvéseit, ádáz küzdelem lesz.
– Azért feltételezem, nem a volt bangkoki nagykövettől várják a párt megújítását és a sikeres választási szereplést…
– Balogh András nemzetközi hírű történészprofesszor. Neki az a szerepe, hogy a párt oktatási, képzési, ideológiai megújulását koordinálja, hogy újjáépítsük az MSZP körüli értelmiségi holdudvart. Illetőleg nemzetközi kapcsolatait is hasznosítjuk a külkapcsolataink megerősítésére. De természetesen a kampányban is lesz dolga.
– Akkora bajban lennének, hogy Thaiföldön kellett elnökhelyettest keresni?
– Az elnökhelyettesi posztra hárman pályáztak – igaz, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter visszalépett a jelöléstől –, a két alelnöki posztra öten, a tíz elnökségi helyre pedig huszonhárman. Tehát széles palettáról tudtak választani a küldöttek.
– Érkeznek külföldről kampánytanácsadók?
– Ez még nem merült föl.
– Nagy neveket is bevetnek majd a kampányban? Mennyire építenek majd a most háttérbe húzódott politikusokra, volt elnökségi tagokra?
– Mindenkire szükség van, aki egyetlenegy centit is hozzá tud tenni a szocialista párt sikeréhez.
– Említette, hogy biztos benne, kitölti kétéves mandátumát. Egy újabb súlyos választási kudarc sem veszélyezteti a pozícióját?
– Egy lassabb és egy gyorsabb forgatókönyv közül a tagság úgy döntött, hogy a választási vereség után azonnal tisztújítást kell tartani, mert a párt újjászervezése nem tűr halasztást. Az új elnökség két és fél hónap alatt nyilván nem tudja alapvetően megváltoztatni a kialakult politikai trendeket, ezért feladataink túlmutatnak az önkormányzati választáson. Egyértelmű, hogy senki, aki most vállalta a megméretést, nem néhány hónapig akar csak dolgozni. Arra vállalkoztunk, hogy megkezdjük azt a munkát, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy 2014-ben a szocialista párt váltópártként tudjon fellépni.
– Ön szerint akkor az nem is racionális felvetés, hogy számon kérjék az elnökséget egy esetleges őszi vereségért?
– Várjuk meg a választások eredményét. Amit biztosan számon lehet majd kérni, az az, hogy a vezetés tisztességesen végigdolgozta-e a kampányidőszakot. Ha pedig szisztematikusan újjászervezzük a pártot, ami új politikát, új stílust, hatékonyabb működést jelent, akkor visszaszerezzük az emberek bizalmát, és négy év múlva legyőzzük a Fideszt.
– Az MSZP-ben korábban meghatározó szerepet betöltő politikusok kivonták magukat a tisztújításból, nem is vállalták a jelölést. Ez mit üzen önnek?
– Azt, hogy a párt megújul. A párttagságban, a közvéleményben és akár az önök lapjában is sokszor megfogalmazzák, hogy az MSZP-nek erre volna szüksége, de nem lesz rá képes, amikor pedig a jelek szerint megindul ez a folyamat, akkor meg azt kérik rajtunk számon, hogy miért nem indultak a korábbi időszakot fémjelző politikusok. Részükről ez korrekt és helyes döntés volt. Tudomásul vették, hogy elérkezett az idő, hogy egy sorral hátrébb lépjenek. Ez azt mutatja, hogy képesek az önmérsékletre, és ezt köszönöm nekik.
– Többen, miként ön is utalt rá kongresszusi beszédében, úgy vélik, az erős szocialista érdekkörök kivárásra játszanak, hogy Mesterházy Attila elhasználódjon az önkormányzati választásokig, támogatása meggyengüljön, hogy aztán félreállítsák. Nem tart a „baráti tűztől”?
– Az MSZP-nek valóban volt már több olyan elnöke, akinek nem adatott meg, hogy kizárólag a politikai ellenfelekre koncentráljon, és ne kelljen a belső harcokra, az intrikusokra fecsérelnie az idejének jelentős részét. Ezt az önsorsrontó politikát abba kell hagyni. Sokkal nagyobb most a baj, és több a feladat, mintsem hogy kizárólag belső leszámolással, kiszorítósdival foglalkozzunk. Ezt nem fogom hagyni. Aki állandóan kibeszél, rombolni és destabilizálni akar, annak nincs helye köztünk. A Fidesz kíméletlen hatalmi gépezetével csak egységesen vehetjük fel a küzdelmet.
– Már elődei, így például Hiller István is megfogalmazta a kifelé egységet mutatni alapelvét, mégis mindig voltak kibeszélők. Miért éppen most változna meg a helyzet, amikor a párt egyébként is szétzilált állapotban van?
– Egy ilyen vereség után egyértelmű, hogy van frusztráció, van instabilitás, de éppen az a cél, hogy ez megváltozzon, mert csak stabil háttérrel lehet ezt az építkezést megkezdeni. A kibeszélőkkel szemben pedig határozottan fel kell lépni, ez a szimpatizánsaink körében egyértelmű elvárás.
– Széles spektrumot ölel fel a szocialista párt, Gyurcsány Ferenctől Szili Katalinig. Hogyan lehet technikailag megoldani, hogy ezek a nagyon erős ideológiai különbségek valamilyen szinten mégis egy irányba mutassanak?
– Az MSZP-re mindig jellemző volt, hogy a politikai nézetek igen széles spektrumát fogta össze, ezért is alakult meg platformok szövetségeként a párt. Ezeket a különbözőségeket azonban mindig harmonizálni tudtuk egy adott cél érdekében. Egy nyitott, modern, demokratikus, nemzeti, de karakteresen baloldali néppártot szeretnék építeni, melynek fontos a modernizáció, a fenntartható fejlődés, a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi különbségek csökkentése, a szabadság és a demokrácia védelme. Ezek mind-mind olyan célok, amelyekkel a baloldalon mindenki egyetérthet.
– A baloldalon ma Gyurcsány Ferenc a mérce. Benne látják – a szimpatizánsok és a tagság is – azt a személyt, aki Orbán Viktor ellenfele, a baloldal vezére lehet. Mit gondol erről a körülményről, erről a várakozásról?
– A mércét a baloldalon sosem személyek, hanem koncepciók, eltérő politikai víziók jelentették és jelentik ma is. Ez a párt nem a tekintélyelvre, egy személyiség szakrális imádatára épül, hanem értékrendre és a közösségre. Persze vannak, akik egyik vagy másik politikust tartják alkalmasnak egy feladat elvégzésére. A mostani kongresszuson a küldöttek majd kilencven százaléka engem tisztelt meg bizalmával. Úgy fogom tenni a dolgom, hogy ne bánják meg a döntésüket. Gyurcsány Ferenc meghatározó politikusa az MSZP-nek, hiszen volt miniszterelnök és pártelnök is. Teljesen természetes, hogy azok, akik sokat tettek egy időben a pártért, azokat a tagság támogatja és tiszteli. De az idő halad előre, és a szocialisták ereje talán éppen abban mutatkozott meg mindig, hogy képesek voltunk a továbblépésre.
– El tudja képzelni, hogy a volt kormányfő ismét az MSZP első vonalába kerüljön?
– Önöknek mintha Gyurcsány-fóbiájuk lenne. Nálunk egyébként mindig a tagság dönti el, hogy kit választanak vezetőnek.
– Elnökké választása óta találkoztak, beszéltek a párt a jövőjéről?
– Nem. Erről az országos elnökségben volt közös gondolkodás.
– Kívülről úgy tűnik, hogy több ponton markánsan eltérnek a politikai nézeteik. A kettős állampolgárságról vagy a trianoni emléknapról szóló törvények kapcsán például Gyurcsány élesen kritizálta is a frakciót. Megvitatták ezeket a nézetkülönbségeket?
– A trianoni emléknapnál egységes döntést hozott a frakció, de valóban vannak olyan kérdések, amelyekben eltérő álláspontok vannak. Értelemszerűen Gyurcsány Ferenc esetében a jobboldali sajtó felnagyítja ezeket a véleménykülönbségeket. Amikor más frakciótagnak van ellentétes véleménye, akkor pedig ezzel kevésbé foglalkoznak. A szándékukat értem, a cél zavart kelteni a sorainkban, és ezt önök katonásan, nap mint nap próbálják is teljesíteni. A helyzet azonban az, hogy a párton belül ennél jóval egyszerűbben működnek a dolgok. Sokat vitatkozunk, sokszor fenn is maradnak a nézetkülönbségek, de ettől még tiszteljük és becsüljük egymást, és együtt tudunk működni.
– Azért nem felhőtlen a viszonyuk, és a pletykák szerint már 2003 környékén sem volt az, amikor az ifjúsági tárcánál együtt dolgoztak. Ennek van valóságalapja?
– Legközelebb szóljanak előre, hogy Gyurcsány Ferencről akarnak velem interjút csinálni, és nem az új elnök jövőbeli terveiről, mert akkor jobban felkészülök belőle. A szocialista pártban nincsen olyan politikus, akivel ne tudnék együttműködni azért, hogy a pártot sikeressé tegyük. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkivel egyformán jó a viszonyom, hanem azt, hogy ez a munka, nem személyekről, hanem a közösségről szól.
– A minisztériumban történtek miatt beidézték a Zuschlag-perbe. Milyen érzés volt tanúskodni a bíróságon?
– Senki nem szeret bíróságra járni, különösen ilyen ügyben nem. Nem örültem, hogy olyan ügybe keveredett a nevem, amihez semmi közöm sincs.
– Hogyan lehet az, hogy a tárca akkori vezetői közül senki sem tudott a Zuschlag-féle szervezetek kétes támogatásáról?
– Nem jól működött az ellenőrzési rendszer, ha ez előfordulhatott. Sokszor, mire eldőlt, kiket támogat a tárca, már a rendezvények jelentős része le is bonyolódott, így nem lehetett a helyszíni ellenőrzésekkel kiszűrni a csalókat. Minden pályázót mindig ellenőrizni pedig több ezer pályázat esetében sajnos lehetetlen feladat.
– Úgy tűnik, hogy a jelenlegi alkotmányos berendezkedésünk is magában hordozza a rendszerhibát, legalábbis ön szerint, hiszen pártelnöki programbeszédében a demokrácia védelmét nevezte egyik fontos feladatának. Mi jelent veszélyt a demokráciára Magyarországon?
– A demokratikus működésre a legnagyobb veszély, ahogy a Fidesz gyakorolja a hatalmát, ahogy él a kétharmados parlamenti többségével. Horn Gyula is csak négyötödös többséggel tudta elképzelni az alkotmány módosítását, hogy tartalmi beleszólást adjon az ellenzéki pártoknak az alkotmányozásba. A Fidesz viszont semmilyen önkorlátozásra nem hajlandó. Sőt minden eddigi szokásjogot is felrúgott, legyen szó az ÁSZ-ról, az alkotmánybírókról vagy éppen a köztársasági elnökről. Orbán szerint az a jó demokratikus kontroll, amikor az egyik fideszes ellenőrzi a másik fideszest. Én ezt helytelennek és károsnak tartom.
– Az ÁSZ alelnöke éppen egy volt szocialista képviselő lett.
– Nem mi választottuk sem őt, sem az elnököt. Warvasowszky Tihamér egyébként pedig jó ideje már a Fidesszel működött együtt a székesfehérvári önkormányzatban is, valószínűleg ennek és nem MSZP-s múltjának köszönheti a kinevezését.
– Ön korábban konstruktív ellenzékiséget kívánt megvalósítani, amit mintha felváltott volna az „orbáni politika” teljes elutasítása. Ennek mi az oka?
– Az elmúlt időszak azt mutatta meg, hogy semmi sem igaz abból, amit a Fidesz a parlamentben hirdet az együttműködés rendszeréről. Az is látszik, hogy a Fidesz egyértelműen átverte a választókat mind az elmúlt négy évben, mind pedig a választási kampányban. Ezért a kritika. Amúgy az MSZP konstruktív ellenzékként lép fel, hiszen számos olyan törvény volt, amit a frakció támogatott. Egyszerűen döntünk minden törvény esetében: szolgálja-e Magyarország érdekét, megfelel-e az értékrendünknek, a szakmai meggyőződésünknek. Amit pedig nem támogattunk, ott mindig elmondjuk, mi hogyan oldanánk meg az adott problémát.
– Ön 2003 óta az MSZP elnökségi tagja. Az elmúlt nyolc évben nem volt probléma a demokráciával? Például az, hogy 2006-ban rendőrök lőttek ártatlan emberekre, az rendben van? Vagy Gyurcsány őszödi beszéde nem azt igazolja, hogy az MSZP volt inkább az a párt, amelyik átverte a választókat?
– A beszéddel szerintem nem az volt a baj – természetesen a stilisztikai jegyektől eltekintve –, hogy Gyurcsány Ferenc elmondta. A probléma ott volt, hogy annak nyilvánosan kellett volna elhangoznia. A tartalma, hogy szakítani kell a korábbi tizenhat év politikai gyakorlatával, nevezetesen, hogy a választási kampányban mindenki fűt-fát ígér, majd ha a párt győz, rögtön azt magyarázza, miért nem tudja megvalósítani ígéreteit, támogatható és pozitív. Orbán Viktor ezzel szemben még nem mondta el a saját őszödi beszédét, pedig ő sem azt csinálja, amit az elmúlt négy évben és a választási kampányban mondott. Hol van a radikális adócsökkentés, a két hét alatt rendbe tett közbiztonság, a magasabb államháztartási hiánycél elérése, az azonnali új költségvetés, a több pénz az oktatásnak, egészségügynek, szociális területnek? Azt viszont nem hallottuk a kampányban, hogy lesz APEH-rendőrség, indoklás nélkül mindenki kirúgható lesz az állami szférában, hogy elvesznek az alacsony jövedelműektől, hogy megadóztatják a minimálbért, vagy hogy teljesen átírják az alkotmányt és a médiatörvényt.
– Miniszterelnök-jelöltként levágatta körszakállát, most, hogy már nem korm

Szegeden dolgozik a Hollandiából hazatért kardiológus professzor, aki robotsebészettel fejlesztene