Álkisebbségiek a jegyzékekben?

Csaknem harmincezer névvel több szerepel a most lezárt kisebbségi választói jegyzéken a 2006-os listához képest. Van, ahol egy-egy nemzetiségi közösség erősödését jelzi a jegyzékbe feliratkozottak számának emelkedése, van, ahol okkal feltételezhető az álkisebbségiek aktivizálódása.

Joó István
2010. 07. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárult a lehetősége annak, hogy feliratkozzanak a kisebbségi választói névjegyzékbe mindazok, akik részt akarnak venni az október 3-i kisebbségi választáson. Akkor dől el, hol alakulhatnak helyi kisebbségi önkormányzatok, és azoknak kik lesznek a tagjai. A névjegyzékre bárki felvetetheti magát anélkül, hogy bizonyítania kellene, az adott kisebbséghez tartozik, illetve hogy beszéli-e a nyelvet. Így július 15-ig öszesen 227 838-an regisztrálták magukat valamely minoritás tagjaiként. Ez majdnem 30 ezres növekedés a 2006-os, első ilyen névjegyzékhez képest. A listából többek között kiderül, mintegy félezerrel többen voltak aktívak a honi németek: amíg idén 46 506, addig 2006-ban csak 45 983 volt a választani kívánók létszáma.
– Az adatok azt mutatják, változatlanul van egy szilárd, tudatos és összetartó magja a hazai kétszázezres lélekszámú németségnek – nyilatkozta lapunknak Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Szerinte többen is feliratkoztak volna a jegyzékre, ha az előző kormány és parlament megfogadta volna a kisebbségek változtatási javaslatait, melyek a 2006-os rossz tapasztalatokon alapultak. „Mivel a választói jegyzék idén sem volt nyilvános, nem tudhattuk eléggé, kiket kell még megszólítanunk” – mutatott rá a német önkormányzat elnöke. Úgy vélte, a nyilvánosság hiánya éppenséggel az etnobiznisz melegágya, hiszen így a közösség nem tudja ellenőrizni, valóban hozzá tartoznak-e a kisebbségi választáson voksolni kívánók. Heinek Ottó mégis úgy gondolja, hogy az etnobiznisz a németség körében elenyésző.
Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke elégedett azzal, hogy körülbelül ugyanannyi horvát szerepel a választói névjegyzéken, mint négy éve (az idei adat: 11 534). Bírálta viszont az Országos Választási Iroda (OVI) júniusi nyilatkozatát, amely arra intette a nemzetiségi szervezeteket, hogy – adatvédelmi okból – ne gyűjtsék össze a regisztrációkérelmeket. „A régi összetételű OVI e lépésében az előző kormány politikája tükröződött, mely rejtetten vissza akarta fogni a nemzetiségi életet” – állapította meg.
Iova Éva, Békés város román kisebbségi önkormányzatának elnöke szerint semmi valószínűsége nincs annak, hogy a húszezres lélekszámú hazai románság 2006-hoz képest több mint 900-zal megnövelte regisztráltjai számát. Hiszen 2006-ban 4404-en, most 5315-en iratkoztak fel a listára. Rámutatott: több budapesti kerületben, valamint Szabolcsban és Borsodban számos helyen iratkoztak fel választás szempontjából érvényes létszámban, holott a román közösség és a nemzetiség kutatói nem tudnak azokban a térségekben románokról. Iova Éva egyébként nemrégiben nyert első fokon büntetőpert és jogerősen egy polgári pert azután, hogy etnobizniszt feltételezett a jelenlegi Fővárosi Román Önkormányzaton belül, amely ezért pereket akasztott a nyakába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.