A parlament ma választhatja meg titkos szavazással a Magyar Köztársaság következő elnökét. Sólyom László mandátuma augusztus 5-én jár le, ezzel ötéves tevékenysége véget ér. Mindez már biztosan kijelenthető, hiszen egyetlen politikai erő sem jelölte őt érvényesen újra az államfői tisztségre.
Az Országgyűlés házbizottsága tegnap megállapította, hogy a jelölés alkotmányos feltételeinek két frakció, a Fidesz és az MSZP tudott eleget tenni, így az ő jelöltjeik szállhatnak versenybe a megbízatásért. A szocialisták 59 ajánlással Balogh Andrást, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 62 ajánlással Schmitt Pál jelenlegi házelnököt jelölte Sólyom László utódjául.
Ahhoz, hogy a jelöltek valamelyike megkaphassa a Sándor-palota kulcsait, a megválasztott képviselők kétharmadának támogatását kell elnyernie, vagyis 258 támogató szavazatra van szükség. Erre – úgy tűnik – Schmitt Pálnak van a legnagyobb esélye, hiszen az őt támogató pártok a képviselők több mint kétharmadát – 263 fő – adják. Ha mégsem sikerülne elnököt választani, akkor második forduló következik.
*
A procedúrával együtt jár, hogy a jelöltekre vonatkozóan ismét ajánlásokat kell tenni a házbizottság előtt. A jelöltről vagy jelöltekről ismételten voksol a Ház, és még ekkor is kétharmados szavazati arány kell a megválasztáshoz.
Elvileg nem kizárt, hogy második nekifutásra sem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt (ez történt öt évvel ezelőtt is), és a képviselőknek harmadjára is kísérletet kell tenniük. Ekkor azonban már elegendő az egyszerű, feles többség is a jelölt megválasztásához. Ha harmadik forduló lesz, akkor arra ma már nem, csak holnap kerül sor.
Schmitt Pál tegnap két ellenzéki pártnál, a Lehet Más a Politikánál (LMP) és a Magyar Szocialista Pártnál (MSZP) tett látogatást. Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy pártja számára aggályos Schmitt jelölése. – Úgy gondoljuk, hogy főként akkor, amikor kétharmados túlsúllyal rendelkezik egy pártszövetség a parlamentben, roppant fontos, hogy olyan elnöke legyen a Magyar Köztársaságnak, aki kellő eréllyel tud ellensúlyt képezni adott esetben a kormányzati hatalommal szemben – mondta a találkozó után Schiffer. Hozzátette: a párt egyik jelöltet sem támogatja.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője alkalmasabb jelöltnek nevezte Balogh Andrást, mint Schmittet, és nehezményezte, hogy a kormánypárti jelölt számos konkrét kérdésre, így például az egykulcsos adóval kapcsolatos felvetésekre nem adott konkrét választ. Az önmagát az „emberek emberének” aposztrofáló Schmittről Mesterházy annyit mondott, hogy egyvalakinek biztosan az embere, mégpedig Orbán Viktoré.
A Jobbik semmiképpen nem támogatja az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét. Vona Gábor pártelnök derék magyar embernek nevezte Schmitt Pált, de a Jobbik nem tartja szerencsésnek azt, hogy pártpolitikus legyen hazánk köztársasági elnöke, ezért egyik jelöltre sem adnak le szavazatot.
Schmitt Pál újságírók előtt kifejtette, hogy a személyi döntések, kinevezések során – ellentétben elődjével, Sólyom Lászlóval – egyeztetni fog a parlamenti képviselőkkel. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény kapcsán pedig úgy fogalmazott, maximálisan egyetért azzal, hogy a jogszabályt az államfő visszaküldte a Háznak. Mint ismert, a parlament a törvényt a múlt héten újra elfogadta.
Tegnap reggel egyébként Balogh Andrással találkozott Orbán Viktor. A kormányfő a TV2-nek nyilatkozva szimpatikusnak nevezte a szocialisták jelöltjét, de jelezte, Schmittet tartja alkalmasabbnak a feladatra.
Lázár János frakcióvezető tájékoztatása szerint Orbán Viktor a Fidesz képviselőcsoportjának tegnapi ülésén kifejtette, Schmitt Pál maximálisan képes arra, hogy a nemzeti együttműködés, összefogás jegyében a köztársasági elnök legfontosabb küldetését betartsa, vagyis ne kétharmadot, hanem háromharmadot vagy – a határon túli magyarokat is beleértve – négyharmadot képviseljen majd. A miniszterelnök-pártelnök általános érvényű indokolásában felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a Fidesz soha nem kaphatott volna ilyen méretű társadalmi felhatalmazást az áprilisi választáson, ha baloldali szavazók nem támogatták volna; ezért nagyon fontos, hogy e szavazók miatt is jelöljenek olyan személyeket társadalmi tisztségekre, közjogi méltóságoknak, akik képesek baloldali értékeket megjeleníteni és baloldali embereket képviselni. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig így méltatta a leköszönő államfő tevékenységét a plenáris ülésen: Sólyom László jó köztársasági elnök volt, köszönet illeti a munkájáért, tevékenysége kerek, egész, befejezett elnöki munka.
A kormányoldalon kötelező szavazást rendeltek el, így több mint valószínű, hogy Schmitt Pál már az első fordulóban, tehát még ma megkapja az államfői megbízatáshoz szükséges parlamenti támogatást. Ebben az esetben le is teszi köztársasági elnöki esküjét, hivatalát pedig augusztus 6-án foglalhatja el. Az MSZP-ben szintén kötelező szavazás lesz, amely alól senki nem kért felmentést.
Kövér László vállalja. Bár még semmilyen hivatalos fórumon nem került szóba Kövér László neve, a Fidesz választmányi elnöke vállalná a házelnöki megbízatást. A pulpitus azok után üresedhet meg, ha Schmitt Pál jelenlegi házelnököt államfővé választja az Országgyűlés. – Amilyen feladatról a többség úgy gondolta, hogy el kell látnom, azt eddig sem utasítottam vissza – idézte Kövér Lászlót az MTI.
