Nem az a valóságos dilemma, hogy együtt vagy külön tanuljanak a roma és a nem roma gyerekek, hanem a tananyag tartalma – mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a cigányság felemelkedésében betölthető egyházi szerepekről és az együttműködés irányairól szóló szarvasi fórumon. A politikus hangoztatta, ne fentről akarjuk megmondani a romáknak, hogy mit csináljanak, hanem élvezzenek előnyt a helyi döntések; több pénzt ugyan lehet ígérni, de fontosabb a lelki gondozás és a szociális munka.
A társadalmi felzárkóztatásról szólva az államtitkár kritizálta a rossz módszereket, például az előző kormányhoz köthető „Kétszáz romát a közigazgatásba!” kezdeményezést, amely dugába dőlt. A válogatás elsődleges szempontja ilyen esetben az alkalmasság és a kreativitás, nem pedig a származás. Más téma, hogy 20-30-40 százalékos kvótát kaphatnak ilyenkor a hátrányos helyzetű, de egyébként tehetséges jelentkezők.
A találkozón felvetődött a helyi roma nemzetiségi iskola alapításának igénye, amelyre Balog Zoltán így válaszolt:
– Nemzetiségi iskolát nemzetiség tud fenntartani. Ha a romák képesek erre, szerintem nincs akadálya, mert a kulturális és az oktatási autonómia adott hozzá. A cigányság nálunk államalkotó tényező, a tizenhárom bejegyzett nemzetiség egyike, tehát az alkotmányi feltétel is megvan. Ha minden jól megy, ez csupán technikai kérdés, ám ha a kisebbségi önkormányzatok jelenlegi állapotára gondolok, már kissé borúlátóbb vagyok.
Balog Zoltán úgy vélte, hogy a romák problémája azért is speciális, mert amíg egy szlovák vagy örmény nemzetiségi maga határoz arról, akarja-e identitását vállalni, addig egy cigányról ezt mások döntik el. Egyáltalán: ki mondja meg, hogy ki a cigány? Az államtitkár úgy látta, az etnikai megközelítés értelmetlen, genetikailag nem szabad besorolni az embereket. Az nem járható út, hogy amíg megteremtjük a polgári középosztályt, arra az időre gettóba zárjuk a romákat.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
