Belgrád nem adja fel Koszovót

Pieter Feith, az EU koszovói különképviselője szerint a hágai Nemzetközi Bíróság „tanácsadó véleménye” hozzájárulhat Belgrád és Pristina közötti kommunikáció javulásához, ám tüstént hozzátette, hogy Pristina nem hajlandó tárgyalni sem Koszovó státusáról, sem felosztásáról. Az Európai Parlament külügyi bizottsága tagjainak elmondta, hogy elő kell segíteni Koszovó közeledését az EU-hoz. A szerbeknek pedig Feith szerint szavatolni kell az autonómiát összhangban a Martti Ahtisaari-féle tervvel. (Mint ismeretes, ezt a tervet Belgrád annak idején keményen elutasította.) Belgrád azonban – mint ezt Vuk Jeremics szerb külügyminiszter rádióinterjúban hangoztatta – egy jottányit sem enged eddigi Koszovó-politikájából, s miközben a kompromiszszum fontosságáról beszél, a státustárgyalások folytatását követeli.
A nyugati országok mind kisebb türelmet tanúsítanak Belgrád követelése iránt, hogy ismét kezdődjenek Koszovó-tárgyalások, mégpedig nem a térség problémáinak rendezése miatt, hanem a tartomány jogállásáról. A helyzetelemzők is elképzelhetetlennek tartják, hogy Szerbia ismét kiterjeszthetné szuverenitását Koszovóra, vagy a kétmilliós albánság elfogadná a kisebbségi státust. Legutóbb Stephen Wordsworth brit nagykövet figyelmeztetett: Belgrád felvetése zsákutcába vezet. Koszovó függetlensége tény, tetszik ez vagy sem – mondta a brit diplomata lapinterjúban.