Belgrád területcserét ajánl Koszovónak?

A nemzetközi felszólítások ellenére sem csökken a feszültség Koszovó északi részein. Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszternek az a szándéka, hogy a sorozatos incidensek után a szerbek lakta területekre küldje a különleges alakulatokat, hogy segítségére legyenek a rend és a nyugalom helyreállításában főleg Mitrovicában, ám ha kell, a határra is kiszállnak az egységek. A helyi sajtó szerint Pristina erről már meg is állapodott az EU rendészeti és igazságügyi missziójának vezetőivel.

Markus Bentler, a KFOR német parancsnoka kifejezte a NATO aggodalmát az észak-koszovói fejlemények miatt. Felszólította a polgárokat, tartózkodjanak az erőszaktól, s sürgette a merényletek elkövetőinek kézre kerítését.
A legújabb észak-koszovói fejleményeket egyes elemzők összefüggésbe hozzák a hágai Nemzetközi Bíróság július 22-re várt döntésével, hogy jogszerű volt-e Koszovó függetlenségének kihirdetése. Ez utóbbi pedig összefüggésbe hozható Belgrádnak a már mind kevésbé titkolt szándékával, hogy valami módon megszerezze Észak-Koszovót. Belgrád tehát új fogást keres Koszovón. Az északi részekért cserébe Szerbia ENSZ-tagságot ígér Pristinának. Ilyen értesülések birtokába jutott a kormányhoz közel álló Blic belgrádi napilap. Anélkül ugyanis, hogy helye lenne a világszervezet tagjai között, Koszovó nem tekinthető valódi elismert államnak. Szerbia még területcserére is hajlandó lenne: a koszovói részekért odaadná a dél-szerbiai albán községeket. Szerbia azonban e mellett a területi igény mellett területen kívüliséget követel a szerb kolostoroknak. Belgrád már megkezdte a lobbizást ennek érdekében a hatalmaknál. Ha nem is sikerülne szuverenitást szerezni Mitrovica és környéke felett, legalább egy olyan jogállást igyekszik kiharcolni e részeknek, amely alapján Belgrád megtarthatná a jelenlegi ellenőrzést. Szerbia tehát a Nemzetközi Bíróság döntése után új Koszovó-tárgyalásokat kezdeményez az ENSZ-ben.