Katasztrófához vezetne a szélerőművek tulajdonosai számára, ha tovább gyengülne a forint árfolyama – mondta lapunk megkeresésére Csákány Gábor, a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) elnökségi tagja.
Mint fogalmazott, a problémát az okozza, hogy a szélparkokat a befektetők banki hitelből építették, amelyek alapja jellemzően svájci frank vagy euró volt. Mivel néhány évvel ezelőtt még 10-20 százalékos önrész mellett lehetett megvalósítani a beruházásokat, így ezek a társaságok jelenleg több száz milliós hitelállománnyal rendelkeznek. Csákány Gábor szerint ekkora pénzek mellett a forint gyengüléséből adódó törlesztőrészlet-növekedés komoly többletköltséget jelent a szélerőműveket működtető cégeknek. – Tudunk olyan esetekről, ahol a beruházónak most magasabb a hitelállománya forintban, mint amikor a hitelt felvette, annak ellenére, hogy több éve fizeti a részleteket – mutatott rá a szakértő. Szerinte ha a jelenlegi szintnél gyengébb lenne a forint, az katasztrofális hatásokkal járna ebben az iparágban.
Csákány Gábor hozzátette, a törlesztőrészletek emelkedése mellett a költségek növekedését eredményezte a karbantartás és az üzemeltetés drágulása is. Kiemelte, mindezek a szélerőműparkok 10-15 éves átlagos megtérülését veszélyeztetik, sőt esetenként csődhöz is vezethetnek. A szélerőművek megtérülésükig maradhatnak a kötelező áramátvételi rendszerben, erre az időszakra a piacinál magasabb támogatott áron értékesíthetik az előállított villamos energiát, ami megjelenik a fogyasztók számlájában is. Az MSZET elnökségének tagja ugyanakkor teljes ellehetetlenülésről beszélt abban az esetben, ha csökkenne számukra a kötelező átvételi tarifa, vagy megemelnék a kiegyenlítő villamos energia pótdíját. A társaság nemrég azt közölte, hogy egy törökszentmiklósi 1,5 megawattos, jelenleg üzemen kívüli szélerőmű tulajdonosától a Magyar Energia Hivatal (MEH) megvonta a termelési engedélyt, mivel az – a pénzügyi nehézségek miatt – felszámolás alá került.
Egy múlt heti szakmai konferencián a felszólalók arra figyelmeztettek, hogy a szélturbinák további elterjedésének fő akadálya Magyarországon a szélerőművek hálózatra csatlakozási engedélyéhez szükséges hosszú idő és ennek magas költsége. Mint az eseményen vázolták, a csatlakozás folyamata átlagosan 45 hónapot, vagyis majdnem négy évet vesz igénybe, és a teljes beruházás költségeinek 10,6 százalékát kell a szükséges engedélyekre fordítani.
Jelenleg körülbelül 200 megawattnyi szélerőművi kapacitás épült ki hazánkban. Négy évvel ezelőtt a MEH összesen 330 megawattnyi kvótát osztott ki, s Csákány Gábor szerint idén ezek mindegyike el is készül. A nemrég kiírt további 440 megawattnyi kapacitásról szóló pályázatot viszont nagy valószínűséggel vissza fogja vonni a hivatal.

Letartóztatták Holló Istvánt Ukrajnának való kémkedés gyanújával