Csődközelben vannak a szélerőművek

A csőd szélére került több szélerőműpark tulajdonosa – állítja a Magyar Szélenergia Társaság. Mivel a beruházásokat korábban devizaalapú hitelből valósították meg, a gyenge forintárfolyam veszélybe sodorhatja a szélerőművek működését. Az év végére 330 megawattnyi szélturbina foroghat hazánkban.

Dékány Lóránt
2010. 07. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Katasztrófához vezetne a szélerőművek tulajdonosai számára, ha tovább gyengülne a forint árfolyama – mondta lapunk megkeresésére Csákány Gábor, a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) elnökségi tagja.
Mint fogalmazott, a problémát az okozza, hogy a szélparkokat a befektetők banki hitelből építették, amelyek alapja jellemzően svájci frank vagy euró volt. Mivel néhány évvel ezelőtt még 10-20 százalékos önrész mellett lehetett megvalósítani a beruházásokat, így ezek a társaságok jelenleg több száz milliós hitelállománnyal rendelkeznek. Csákány Gábor szerint ekkora pénzek mellett a forint gyengüléséből adódó törlesztőrészlet-növekedés komoly többletköltséget jelent a szélerőműveket működtető cégeknek. – Tudunk olyan esetekről, ahol a beruházónak most magasabb a hitelállománya forintban, mint amikor a hitelt felvette, annak ellenére, hogy több éve fizeti a részleteket – mutatott rá a szakértő. Szerinte ha a jelenlegi szintnél gyengébb lenne a forint, az katasztrofális hatásokkal járna ebben az iparágban.
Csákány Gábor hozzátette, a törlesztőrészletek emelkedése mellett a költségek növekedését eredményezte a karbantartás és az üzemeltetés drágulása is. Kiemelte, mindezek a szélerőműparkok 10-15 éves átlagos megtérülését veszélyeztetik, sőt esetenként csődhöz is vezethetnek. A szélerőművek megtérülésükig maradhatnak a kötelező áramátvételi rendszerben, erre az időszakra a piacinál magasabb támogatott áron értékesíthetik az előállított villamos energiát, ami megjelenik a fogyasztók számlájában is. Az MSZET elnökségének tagja ugyanakkor teljes ellehetetlenülésről beszélt abban az esetben, ha csökkenne számukra a kötelező átvételi tarifa, vagy megemelnék a kiegyenlítő villamos energia pótdíját. A társaság nemrég azt közölte, hogy egy törökszentmiklósi 1,5 megawattos, jelenleg üzemen kívüli szélerőmű tulajdonosától a Magyar Energia Hivatal (MEH) megvonta a termelési engedélyt, mivel az – a pénzügyi nehézségek miatt – felszámolás alá került.
Egy múlt heti szakmai konferencián a felszólalók arra figyelmeztettek, hogy a szélturbinák további elterjedésének fő akadálya Magyarországon a szélerőművek hálózatra csatlakozási engedélyéhez szükséges hosszú idő és ennek magas költsége. Mint az eseményen vázolták, a csatlakozás folyamata átlagosan 45 hónapot, vagyis majdnem négy évet vesz igénybe, és a teljes beruházás költségeinek 10,6 százalékát kell a szükséges engedélyekre fordítani.
Jelenleg körülbelül 200 megawattnyi szélerőművi kapacitás épült ki hazánkban. Négy évvel ezelőtt a MEH összesen 330 megawattnyi kvótát osztott ki, s Csákány Gábor szerint idén ezek mindegyike el is készül. A nemrég kiírt további 440 megawattnyi kapacitásról szóló pályázatot viszont nagy valószínűséggel vissza fogja vonni a hivatal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.