Egymást vádolja Belgrád és Pristina

Borisz Tadics igen kemény beszéde az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) tovább fokozta az utóbbi napokban kiéleződött feszültséget a koszovói kérdés körül. A szerb elnök figyelmeztetésében kilátásba helyezte, hogy Szerbia felülvizsgálja viszonyulását a koszovói nemzetközi jelenléthez, ha Pristina továbbra is egyoldalú lépésekre szánja rá magát.

Elhunyt Páll Sándor. Ötvenhat éves korában elhunyt Páll Sándor vajdasági magyar politikus, lektor és egyetemi oktató, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke – közölte tegnap az újvidéki egyetem. Páll éles eszű parlamenti képviselőként és a vajdasági magyar autonómia ügyének buzgó harcosaként marad meg emlékezetünkben, egyúttal olyan magyarként, aki jobban ismerte a szerb nyelvet, mint sok szerb – méltatta az elhunytat a vajdasági székváros egyeteme. Páll Sándor több mint 150 tanulmány és hét önálló könyv szerzője, 1998 óta volt az újvidéki egyetem szerb nyelvészeti tanszékének docense. (MTI)

Szerbia nem engedi meg a koszovói szerb többségű északi területek integrálását. Tadics megismételte: „Koszovó nem állam, nincs szuverenitása, s ez nemcsak Szerbiának, hanem az ENSZ-tagok többségének és a Biztonsági Tanácsnak is az álláspontja.” Felszólította Skender Hyseni koszovói külügyminisztert, hogy egyszer s mindenkorra fogadja el ezt a realitást. Hyseni arra kérte a szerb elnököt, hogy Szerbia hagyja békén a koszovói szerbeket, s kezdjen tárgyalásokat Pristinával a gyakorlati kérdésekről. Szerinte a szerb radikális erők szervezik a koszovói tiltakozásokat, mégpedig belgrádi támogatással. A BT-országok nagykövetei párbeszédre szólítottak fel.
A Pristinába látogató Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke a jogállamiságot nevezte az EU prioritásának Koszovóban, s ezért az EULEX-nek (az unió koszovói igazságügyi és rendőrségi missziójának) kulcsszerepe van a volt szerb tartomány európai jövője szempontjából. Van Rompuy Koszovó és az EULEX vezetőivel tanácskozott.
Közben Pierre Mirel, az Európai Bizottság Nyugat-Balkán bizottságának igazgatója bejelentette, hogy már szeptemberben megkezdik a tárgyalásokat Koszovóval a vízumliberalizációról. A norvég hatóságok megkezdték a mintegy félszáz szerb állampolgár kitoloncolását, akik huzamosabb ideje éltek Norvégiában, egyesek húsz évnél is régebbtől, írja a Danasz belgrádi napilap. Koszovóiakról van szó, nagyobbrészt cigányokról, akik számára teljesen idegen környezet lesz Szerbia, hiszen nem ismerik sem a nyelvet, sem a kultúrát, s támogatásra sem igen számíthatnak.