Fodor József (1935–2007) festőművész, Hódmezővásárhely és Mártély díszpolgára munkásságát mutatja be az album, a vásárhelyi festészet olyan képviselőjének a pályáját, műveit, akit, ahogyan Feledy Balázs művészeti író bevezető tanulmányának a címe is mondja, a város, az azt körülvevő táj, a helyi emberek, közösségek „krónikás festőjének” mondhatunk. Törekvéseiről így vallott hetvenévesen, visszatekintő kiállítása katalógusában: „Magamról annyit még, hogy témáimat szűkebb hazám, Hódmezővásárhely és környéke szolgáltatja. Ebből a gyökérből és a helyi nagy művészeti hagyományokból kiindulva igyekszem általános érvényű mondanivalót, üzenetet megfogalmazni képességeim szintjén. Egy tégla szeretnék lenni a Nagy Építményben.” Nemcsak szűkebb hazája, de szülővárosa volt Hódmezővásárhely, ahol 1935. december 9-én született. 1965-ben alapítója, s kezdettől vezetője volt a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolának. 1976-tól 2006 márciusáig vezette a vásárhelyi és a mártélyi művésztelepet. Egyik alapító-szervezője volt a vásárhelyi kerámia-, fotó- és képzőművészeti szimpóziumoknak. Fodor József a vásárhelyi festőiskola mestereként örökítette tovább a elődökre jellemző alföldi realizmust. A bevezető tanulmány és a gazdag képanyag mellett a kortársak – Gyulai József, Makovecz Imre, Korody Paku István, Szabó Tamás és Szabó Noémi, Osváth László és Makláry László – emlékezései teszik még tartalmasabbá a Hódmezővásárhely önkormányzata által, Fodor Józsefné támogatásával kiadott kötetet.

Ez most komoly? Az M44 végre elérhet a határig – térképen is mutatjuk