Válságból a halálba – így lehetne legjobban összefoglalni azt az öngyilkossági hullámot, amely az utóbbi egy-másfél hónapban tapasztalható a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében. A gazdaság összeomlása miatti megszorító intézkedések jelentősen növelték a társadalmi aggodalmat, vallják a szakemberek, és a helyzet csak súlyosabb lesz őszre, amikor a közszféra dolgozói is huszonöt százalékkal csökkentett fizetést visznek majd haza. A kilátástalanság érzése, a megbillent egzisztencia miatt egyre többen kísérlik meg eldobni maguktól az életet, és a Székelyföldön klaszszikusnak számító akasztás mellett új módszerekkel próbálkoznak: jelentősen megnövekedett a patkányméreg használata. Azok között, akik az elmúlt időszakban öngyilkossággal próbálkoztak, valamennyi társadalmi kategória és korosztály előfordul. Magyarországon is jelentős médiaérdeklődést kapott egy eset – mely ugyan nem a székelyeknél, hanem a Szászföldön történt, de az elkövető egy harmincöt esztendős, marosvásárhelyi származású székely volt –: a medgyesi unitárius lelkész előbb öt- és hétéves gyerekét ölte meg a templomban, majd vonat alá vetette magát, egyedül hagyva nagybeteg feleségét.
Kovászna megyében különben az elmúlt két hétben nyolcan vetettek véget életüknek, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség adatai szerint az idén eddig negyvenegyen követtek el öngyilkosságot, többségük negyven év fölötti férfi. Az öngyilkossági kísérletek száma ennél lényegesen nagyobb, a nemzetközi szakirodalom ugyanis azt tartja, minden halállal végződő próbálkozásra tíz „sikertelen” kísérlet jut.
Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász főorvosa lapunknak arról számolt be: az idén feltűnően sok nő próbálkozik öngyilkossággal, és megváltoztak az elkövetési módszerek is. Korábban jellemzően begyógyszerezték magukat, de most áttértek az agresszívabb válfajokra: egyre többen öncsonkítással, érvágással, szúrással próbálkoznak. Sokan patkányméreggel vagy gyomirtó szerek megivásával kísérleteznek, de megjelent az öngyilkosság eddig nem tapasztalt, modern technikája is, amikor az elkövető a mérget – vagy a gyomirtót – injekcióval fecskendezi magába.
Érdekes megfigyelés, hogy az alkoholizmussal összefüggő öngyilkosság – mely korábban a férfiakra volt jellemző – visszaszorulni látszik, ugyanakkor nőtt a nyugdíjaskorban elkövetett szuicídiumok száma. A legtöbben közülük hitelcsapdába kerültek: házukat elzálogosítva hitelt vettek fel a gyerekük vagy az unokájuk házépítésére, és most nem tudják a megemelkedett törlesztőrészleteket kifizetni. A kísérletezők jelentős része korábban nem volt a problémájával szakembernél, hirtelen felindulásból döntött így, ezért szinte lehetetlen megelőzni a bajt – a pszichiáter szerint csak szoros és jól működő családi kötelékkel, egymásra figyeléssel és törődéssel kerülhető el a tragédia.
A Székelyföldön más is nehezíti a megelőzést: a társadalom egyelőre nem igényli a lelki gondozást, sokan azt mondják, nem mennek pszichológushoz, „mert ők nem bolondok”. Tiberiu Postoaca, a Kovászna megyei mentőszolgálat vezetője az erdélyi Krónikának így fogalmazott: „az elkeseredett emberek külföldre vagy a halálba menekülnek”.
Ennek ellenére az elmúlt időszakban megnövekedett az ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat igénybe vevőinek száma, de ezek az emberek leginkább magánéleti válság miatt kérnek segítséget. A sepsiszentgyörgyi lelkisegély-szolgálat munkatársai külön képzést kapnak a krízishelyzetekre, például arra, hogyan beszéljék le az elkeseredett embert az öngyilkosságról. Tapasztalatuk szerint a legtöbb telefonáló inkább csak meghallgatást, figyelmet és empátiát igényel.
A Székelyföldön különben elég gyakorinak számítanak az efféle hullámok: a kilencvenes évek közepén a sóvidéki Parajdon például a kiskorúak körében vált divattá a jelenség. Egyetlen év alatt kilenc gyerek dobta el az életét az alig négyezer fős közösségben. Mindannyian akasztással, és legtöbbjük egyszerű gyerekcsíny után menekült ily módon a felelősség elől. Egy későbbi áldozattól azt is megtudta osztályfőnöke, hogy irigyelte a barátját, amiért a tett elkövetése után mindenki róla beszélt, és nagy temetést rendeztek neki.
A szakemberek modellkövetésnek nevezik ezt a jellegzetességet, amely más területen sem ismeretlen: sokan szépirodalmi vagy akár a médiában látott példa hatására nyúlnak a végzetes eszközhöz. A Werther-effektusnak nevezett jelenség névadója Goethe Az ifjú Werther szenvedései című regényének öngyilkos főhőse – a regény megjelenésekor ugyanis számos követője lett a tragikus cselekménynek. Magyar példa is van: a harmincas években Seress Rezső Szomorú vasárnap című dalának hatására sokan öngyilkosok lettek, de Latinovits Zoltán, József Attila vagy a nyolcvanas évekbeli első magyar szépségkirálynő is követőkre talált.
A székelyföldi öngyilkossági ráta különben kétszer-háromszor magasabb az országos romániai átlagnál (az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint Románia jelenleg a 29. a férfi- és 46. a női öngyilkosságot elkövetők tekintetében). Ezt sokan a zord, ködös, hideg éghajlattal, az erőteljesebb alkoholfogyasztással és az ország többi térségéhez képest elmaradottabb gazdasági-szociális állapotokkal magyarázták. Míg az ország egészére vetítve Romániában százezer emberből tizenhárom lesz öngyilkos évente, ez a szám például Kovászna megyében meghaladja a harmincötöt! Ez magasabb, mint jelenleg az anyaországban – Magyarország a nyolcvanas évek végén világelső volt ugyan az öngyilkosságban, de mostanra a negyedik-ötödik helyre kerültünk, mert megelőztek bennünket az északi országok. 1997-ben például Lettország volt az első, azt követte Litvánia, Észtország és az Oroszországi Föderáció, majd Magyarország jön a sorban, kicsivel megelőzve Szlovéniát. Itthon a XIX. század második felében százezer lakosra alig öt öngyilkos jutott, de ez a szám a századfordulón már húszra emelkedett, az első világháború után pedig majdnem elérte a harmincat. A mélypontot 1973-ban értük el: ekkor százezer emberből 45 dobta el magától az életét, miközben a szomszédos Ausztriában 26, az Amerikai Egyesül Államokban 11, Görögországban pedig alig négy! Érdekes, hogy öngyilkossági hajlamunkon a kivándorlás sem segít: a kutatások szerint az ausztráliai és amerikai magyarok körében is hasonló az öngyilkosok aránya, mint itthon. Magyarországon az utóbbi évtizedekben javult a helyzet, ám a csökkenő tendencia 2007-ben megállt – az előző kormány akkor zárta be az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, közismert nevén a Lipótot.
origo.hu
Sebestyén Balázs polgárpukkasztó kijelentést tett az 1,2 milliárdos lottónyereményről
