Kicsit negédes, kicsit komolykodó stílusú, a házasságra keserű tréfálkozással afféle szükséges rosszként tekintő nézői alapállás megcélzása kényelmes rendezői fogás Padkaljószin nősülési kálváriája esetén. Az ezüstlagzihoz közeledő, pocakos faternak a nejjel és a haverokkal eltöltött hosszú nyári délutáni fröccsözés közben tett nehéz levegőjű poénjai visszhangozhatnak a rövid ideig és gyorsan ható, igaz, a kijózanodás tartamánál nem hosszabb szavatosságú, könynyed népszerűségre törő rendezés esetén. Az utóbbi években láthattunk erre a mintára épülő fővárosi Háztűznézőt, némi ízléstelen harsánysággal leöntve.
A túlzó ítélkezés szándékát kerülve rögvest hozzátehetjük: Gogollal nem könnyű bármit is kezdeni a mai színpadokon. Tartalma, dramaturgiája elavultnak tűnhet, legalább annyira, mint néhány XX. századi amerikai drámaíró érthetetlen módon permanensen előrángatott, esetleg korrektül elkészített, de nagyot szólni helyzetéből adódóan nem tudó darabja.
Úgy tűnik, Juronics Tamás a kecskemétiből kinövesztett szegedi előadása, élve az új, Bodolay Géza készítette fordítás frissességével, mindezeknél jóval többet tudott kezdeni Gogollal. Juronics a karakterek ironikus vonásának megerősítéséből kiindulva alakítja igazán groteszk hangszerelésűvé jeleneteit, amihez jól illeszkedik, feltehetően a táncművészet világából magával hozott, az előadásban jócskán kamatoztatott stilizálási hajlama, s a díszlet (Székely László) egydimenziós szimbolikája.
Az így megteremtett atmoszféra megszilárdítja az amúgy is meglévő oblomovi reminiszcenciákat. Padkaljószin legalábbis kuzinjává lesz Goncsarov hősének, s mindez elgondolkoztatja az embert a két magányosan, ágyában fetrengő hős igazságáról. Az általuk sugallt hiábavalóság-érzet kétségtelenül fontos lélektani alapvonás lehet számunkra a mai hétköznapokban.
Ez a fajta, pozitívan értendő félbulvár hamleti töprengés erősödik meg Magyar Attila Padkaljószinjában is. Magyar játéka a kissé lomha, kissé nevetséges, egyúttal némi kisfiús bájjal, gyermeki ösztönöktől vezérelt gondolkodásmóddal, némileg a kényszerbetegség kezdeti tüneteivel is felruházott házasságkereső, s attól menekülni kívánó hivatalnokot állít elénk. Alakítása nagy erénye a rendezésnek, akár Gidró Katalin bájos, határozott, majd kiábránduló Agafjája, Balogh Erika rutinosan számító nénikéje, Savanyu Gergely szétfolyósan erőszakos Rántottája (a korábbi fordítás szerint Galuskája). A darab beválasztása az idei POSZT-ra jó döntés volt. Igaz, korábban apróbb változtatásokkal, mint említettem, már ment Kecskeméten is. Érdemes hozzátenni, hogy Szorokintól A jég (Nemzeti Színház) éppen ezért nem vehetett részt a pécsi mustrán, Mundruczó ugyanis megrendezte korábban a Krétakörben. Az illetékesek következetlensége, döntésképtelensége már-már padkaljószini magasságú. Vagy mélységű.
(Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző. Szegedi Nemzeti Színház. Rendező: Juronics Tamás.)
origo.hu
Így telt Gyárfás Tamás első napja a börtönben
