Junusz: Ne a profit legyen a végső cél!

Tévedésen alapul a jelenlegi kapitalizmus, hiszen a profit megszerzését határozza meg végső célként, és figyelmen kívül hagy fontos erkölcsi szempontokat – mondta a hazánkban tartózkodó Muhammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdász. A szegények bankjának alapítója a most felnövő generációnak azt szeretné megmutatni, hogy létezik másféle logikára épülő, a jelenleginél jóval igazságosabb modell is.

Súlyos kritikákkal illette a kapitalizmust és az ahhoz kapcsolódó szemléletet Muhammad Junusz az Origo hírportálnak adott interjújában. A hazánkban tartózkodó Nobel-békedíjas bangladesi közgazdász, aki a szegényeket mikrohitelekkel ellátó Grameen Bank alapítója és vezetője, úgy látja: a jelenlegi gazdasági rendszer téves koncepción alapul, mivel a profit maximalizálását határozza meg végső célként. Junusz szerint olyan kapitalizmusra van szüksége a világnak, amely erkölcsi szempontokat is figyelembe vesz, és amelynek csak egyik eszköze a profit megtermelése. A jelenlegi haszonközpontú szellemiségbe az emberek beleszületnek, s a nevelés is arról szól, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha a nyereségorientált logikát követjük – vélekedik a szegények bankára, aki a most felnövő generációnak azt kívánja megmutatni, hogy létezik egy másféle logikára épülő, igazságosabb gazdasági rendszer is. Ennek célja Junusz szerint nem pusztán a pénzszerzés, hanem az, hogy a profitot mások életének javítására, egy igazságosabb társadalom kialakítására használjuk fel. A célt az úgynevezett társadalmi vállalkozásokon keresztül lehet megvalósítani: e társaságokból a befektetők nem vehetik ki a profitot osztalék formájában, hanem a nyereséget teljes egészében a környezet jobbítására kell fordítaniuk. – Mindenkiben megvan az önzetlenségre való hajlam, az emberek nem pusztán pénzcsináló gépek, csak a kapitalizmus logikája tette őket azzá – mutat rá Junusz, aki szerint a mostani beszűkült emberképet ki kell szélesíteni. A szegénységben élő magyarországi romákat illetően a bangladesi közgazdász úgy véli, nincs más megoldás, integrálni kell őket a társadalomba.
A társadalmi vállalkozások eddigi sikerét mutatja, hogy – főként Junusz kezdeményezésére – a világon több mint negyven országban létezik ilyen jellegű program, sőt már a Világbank is finanszíroz hasonló, a társadalmi igazságosságot központba állító beruházásokat.
Emlékezetes, hogy hazánkban több alkalommal is felmerült a szegények bankjának ötlete, ezek azonban lényegében PR-fogásnak bizonyultak, bank alapítására nem került sor. 2008 nyarán Korózs Lajos, a szociális tárca akkori államtitkára jelentette be az uzsorakölcsönök visszaszorítását célzó, úgynevezett szociálishitel-programot, a döntéshozók azonban több mint egy évig még arról sem tudtak megállapodni, hogy melyik szaktárca felelősségi körébe tartozzon a kezdeményezés. Csekély eredményt tudott felmutatni az Új Magyarország mikrohitelprogram is, amelyről Bajnai Gordon 2007-ben még gazdasági miniszterként azt ígérte, hogy kétezermilliárd forintot fog megmozgatni, ám eddig csak 13,8 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak.